Infostart.hu
eur:
385.45
usd:
331.88
bux:
122004.44
2026. január 16. péntek Gusztáv

Angela Merkel 15 éve vezeti a CDU-t

Tizenöt éve, 2000. április 10-én választották meg először a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének Angela Merkelt, aki az évfordulóra készült elemzések szerint modernizálta és a politikai közép baloldala felé kormányozta pártját.

Angela Merkel Németország újraegyesítése idején, 1990-ben lépett be a pártba, és tíz év alatt a szervezet élére küzdötte fel magát. Az egykori NDK-ban felnőtt politikus nem a CDU-ban szocializálódott, félig-meddig kívülről érkezett az elnöki pozícióba a CDU-t 1999 végén megrendítő adománybotrány után, amelyben megégette magát a párt számos vezető alakja, köztük Helmut Kohl volt pártelnök-kancellár és Wolfgang Schäuble akkori pártelnök, jelenlegi pénzügyminiszter.

Az esseni pártkongresszus a szavazatok 95,9 százalékával választotta meg elnöknek 2000. április 10-én az akkor a főtitkári pozíciót betöltő Merkelt. Azóta sorozatban hétszer erősítették meg az elnöki tisztségben. Eddigi legjobb eredményét 2012-ben érte el, amikor a szavazatok 97,94 százalékát szerezte meg. Első megválasztása óta 5478 nap telt el. Ennél hosszabb ideig csak Konrad Adenauer (5632 nap) és Helmut Kohl (9279 nap) vezette a CDU-t.

Az évfordulós elemzések szerint Angela Merkel korszerűsítette és újrapozicionálta a pártot. A CDU így szakított olyan hagyományosan konzervatív nézetekkel, mint például a védelempolitikában a kötelező sorkatonai szolgálat fenntartásának szükségessége, az energiapolitikában az atomenergia alkalmazásának támogatása, vagy a "három K" elve a családpolitikában, amely a gyerekek-konyha-templom (Kinder, Küche, Kirche) háromszögben jelölte ki a nők helyét.

15 éve a CDU számos tekintélyes politikusa a "bevándorlók helyett gyerekeket" (Kinder statt Inder) elv mellett kardoskodott, jelenleg viszont a párt főtitkára, Peter Tauber új, átfogó bevándorlási törvény kidolgozását szorgalmazza, azt a meggyőződését hangsúlyozva, hogy Németországnak nem munkavállalókra van szüksége, akik egy ideig dolgoznak, majd a következő gazdasági válság idején továbbállnak, hanem olyan emberekre, akik "tudnak és akarnak tartósan felelősséget vállalni" az országért. CDU-s volt az első tartományi integráció-ügyi miniszter, az első bevándorló családból származó tartományi miniszter, és CDU-s politikus - Christian Wulff volt államfő - fogalmazta meg először a német politikai elit tagjai közül azt a gondolatot, hogy "az iszlám Németország része". Mindez Angela Merkel elnöksége idején történt.

A közvélemény-kutatási adatok a 2005 óta megszakítás nélkül hatalmon lévő párt vezetőjét igazolják. A CDU/CSU pártszövetség választói támogatottsága 40 százalék körül van, nagyjából 15 százalékpontos különbséggel vezet a második helyen álló szociáldemokraták (SPD) előtt. A német lakosság többsége elégedett a Merkel-kormány teljesítményével, és a kancellár tartósan a legnépszerűbb politikusok között van. Számottevő párton belüli ellenzéke, esetleges kihívója nincsen, és a jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik, csak rajta múlik, hogy vállalja-e a megmérettetést a kancellári pozícióért a következő, 2017-es parlamenti (Bundestag-) választáson.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×