Pieter Van Ostaeyen iszlámszakértő azt közölte a lapnak adott interjújában, hogy Belgiumból eddig összesen 481 ember utazott a közel-keleti országok egyikébe, hogy a dzsihadisták oldalán harcoljon. Közülük 55-en már életüket vesztették. Ebbe azok a személyek is beletartoznak, akiknek végül nem sikerült elérniük az úti céljukat.

A szakember szerint a csatlakozni vágyók 90 százaléka férfi, az átlagéletkor 25 év. A többség a belga fővárosból, Brüsszelből indul útnak, ezt követi Antwerpen és Vilvoorde. A legtöbben az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezethez csatlakoznak, de vannak olyanok is, akik inkább az an-Nuszra Frontot, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat szíriai szárnyát választják.

A belga hatóságok megerősítették az elemző arra vonatkozó becslését, hogy manapság hetente átlagosan két belga állampolgár próbál meg csatlakozni a közel-keleti harcokhoz. A belügyminisztérium adatai szerint azonban eddig "mindössze" 380-an léptek be valamelyik iraki vagy szíriai radikális szervezetbe. Közülük nagyjából 200-an még a Közel-Keleten vannak, 100-an hazatértek, 50-en pedig meghaltak. További 40 belga állampolgárt a török-szíriai határon tartóztattak fel.

A radikalizálódást és a politikai erőszakot kutató, londoni székhelyű nemzetközi központ (ICSR) szerint a nyugat-európai országok közül a lakosság számához viszonyítva Belgiumból érkezett a legtöbb dzsihadista a Közel-Keletre.

Ugyancsak kedden a holland igazságügyi minisztérium arról számolt be, hogy Hollandiából eddig nagyjából 190 ember csatlakozott külföldön tevékenykedő dzsihadista csoportokhoz. Közülük 25-en már hazatértek, 30-an pedig áldozatául estek a harcoknak.

A szokásosnál magasabb szintű terrorkészültséget léptettek életbe Belgiumban és Hollandiában is. Sokan a külföldre távozott szélsőségesek esetleges visszatérése jelentette fenyegetéstől tartanak.