Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
331.93
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt

Az ENSZ és az Egyesült Államok a békefenntartásban való részvételre kéri Európát

Miközben Európának saját határai mentén is egyre súlyosabb fenyegetésekkel - köztük az Iszlám Állam szélsőséges szervezettel és az ukrán válsággal - kell szembenéznie, az Egyesült Államok és az ENSZ arra kéri a kontinenst, hogy vállaljon jelentős szerepet a világszervezet égisze alatt folyó békefenntartó missziókban.

Pénteken az ENSZ példa nélküli értekezletet tart több mint száz ország védelmi tisztségviselőinek részvételével, hogy támogatókat és hozzájárulásokat toborozzon békefenntartói programjához. A pénteki konferencia folytatásaként szeptemberben Barack Obama amerikai elnök vezetésével az ENSZ Közgyűlésen tartanak majd felajánlási értekezletet, amelyen számba veszik az egyes országok által ígért támogatásokat.

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Samantha Power márciusban egyértelművé tette, hogy Washington és a világszervezet nagyobb szerepvállalást vár Európától a békefenntartásban. Egy brüsszeli beszédében Power úgy fogalmazott, hogy a világnak nagyobb szüksége van az európai békefenntartókra, mint valaha. Ehhez képest míg két évtizeddel ezelőtt az európai országok az ENSZ-missziók személyzetének 40 százalékát adták, mára 7 százalékra csökkent hozzájárulásuk aránya - húzta alá.

Samantha Power szerint az előző évtized afganisztáni és iraki konfliktusaiban edződött európai katonák a jövőben az ENSZ égisze alatt kamatoztathatnák megszerzett tapasztalataikat. Beszédében azzal példálózott, hogy a német vagy dán helikopterpilóták hasonló feladatokat láthatnának el Darfúrban, mint tették azt Afganisztánban, a román és cseh katonák pedig az afganisztáni után dél-szudáni bázisokat őrizhetnének.

A tizenhat aktív ENSZ misszióban jelenleg 130 ezer békefenntartó tejesít szolgálatot világszerte, Kongótól a Golán-fennsíkig, akik egyre jelentősebb veszélynek vannak kitéve olyan csoportok részéről, amelyek számára a háború és béke avítt kategóriái nem sokat mondanak. A katonák döntő többsége dél-ázsiai és afrikai országokból jön, a legnagyobb kontingenssel, mintegy 9500 katonával például Banglades vesz részt a missziókban. Bár Washington az ENSZ-békefenntartás messze legnagyobb pénzügyi donora, csak 119 katonát ajánlott fel a világszervezetnek, míg Oroszország mindössze 72-őt.

Az ENSZ-missziók egyik legfőbb problémája nem is a katonák, hanem a tapasztalat és felkészültség hiánya. Az ENSZ-nek egyre inkább olyan katonákra van szüksége, akik képzettek olyan feladatok elvégzésében, mint a hírszerzés, a stratégiai légi utánpótlás biztosítása, drónok irányítása vagy az orvosi okokból való evakuáció.

"Úgy gondoljuk, hogy a gazdagabb országoknak nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a háborúk lezárásához, a civil lakosság védelméhez, a fenntartható államok létrehozására és a hosszan tartó béke kialakítására irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez" - mondta a Nobel-békedíjas José Ramos-Horta, az ENSZ-békefenntartás reformjának kidolgozásával megbízott szakértői csoport vezetője. Ramos-Horta kiemelte: míg egy ENSZ-katona havi nagyjából 2000 dollárba kerül, addig egy NATO-katona bevetésének költségei ennek tízszeresére rúgnak.

Mindazonáltal, ha az ENSZ korábban hasonló felhívással fordult volna Európához, az úgy tűnhetett volna, mintha a Washington által indított iraki és afganisztáni háborús mozgósítástól akart volna elvonni katonákat. Sokat mond, hogy most Washington szólította fel európai szövetségeseit a békefenntartásban való részvételre - mondta Jean-Marie Guehenno, az International Crisis Group elnöke, az ENSZ-békefenntartás korábbi igazgatója.

Ennek ellenére Európa meggyőzése nem biztos, hogy egyszerű lesz, mivel a kontinensen sokan még mindig a két évtizeddel ezelőtti súlyos hibákra gondolnak, ha az ENSZ békefenntartásról van szó. Boszniában 1995-ben a holland ENSZ-békefenntartók nem akadályozták meg, hogy a boszniai szerb erők lemészároljanak 8000 bosnyák fiút és férfit Srebrenicában; míg Ruandában 1994-ben a belga békefenntartók derékhadát azonnal kivonták az országból, amint megindult a legkevesebb több százezer ember halálával végződő népirtás.

Gondot jelent az is, hogy sok ország kételkedik benne, hogy az ENSZ képes megvédeni a missziókkal kapcsolatos bizalmas információkat és megakadályozni kiszivárgásukat - mondta Joachim Koops, a brüsszeli Global Governance Institute igazgatója. Szintén kételyek övezik, hogy az ENSZ képes-e megvédeni saját békefenntartóit, ahogy az is fejtörést okoz, hogy az európai és a nem európai katonák között nagyon jelentős különbségek vannak felkészítésük, alkalmazott eszközeik és finanszírozottságuk között, a nyelvi szakadékon kívül - tette hozzá Koops.

Emellett vélhetően az sem lesz jó hatással az európai felajánlásokra, hogy márciusban két holland katona életét vesztette egy helikopter-balesetben Maliban. Samantha Power néhány nappal korábban elismerően szólt arról, hogy Hága 450 békefenntartót küldött az afrikai országba, amely a legnagyobb holland kontingens Srebrenica óta.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×