Auschwitzra nemcsak az évfordulókon, hanem minden nap emlékezni kell - mondta Angela Merkel Berlinben.
"Nem szabad felejtenünk" - fogalmazott a német kancellár. Angela Merkel arról beszélt, hogy ez a "mi bűnünk, a mi személyes bűnünk több millió emberrel szemben".
Hangsúlyozta: Auschwitzra nemcsak évfordulókon kell emlékezni, hanem nap mint nap. Ezzel tartozunk az áldozatoknak - mondta. A német kancellár kiemelte: Auschwitz emlékét a jelen és a jövő érdekében is meg kell őrizni, hiszen a náci Németország rémtetteivel való szembenézés révén kialakulhat az emberben egy "érzékeny vészjelző rendszer", amely figyelmeztet bennünket, ha veszélybe kerülnek az együttélés alapvető értékei.
Angela Merkel örömtelinek nevezte, hogy a németországi zsidó közösség létszáma mára meghaladja a százezret. Ugyanakkor szégyenfoltként említette, hogy a zsinagógák és a zsidó közösségek állandó rendőri védelemre szorulnak.
Úgy fogalmazott: minden németnek kötelessége szembeszállni az antiszemitizmus és az embergyűlölet minden megnyilvánulásával. Az államnak, a társadalomnak közösen kell gondoskodniuk arról, hogy "mindenki szabadon és biztonságban élhessen vallástól és származástól függetlenül"- tette hozzá.
A Nemzetközi Auschwitz Bizottság megemlékezésén beszédet mondott két auschwitzi túlélő is. Egyikük, Fahidi Éva - akit tizennyolc évesen Debrecenből hurcoltak el - a német közszolgálati televíziónak beszélt a történtekről.
"Aki túlélte Auschwitz-Birkenaut, annak két élete van. Az egyik az Auschwitz előtti, a másik, ami utána kezdődött. De ami a kettő közt történt, azt az ember soha nem feledheti."
Auschwitz nélkül nincs német identitás - fogalmazott a német államfő. Joachim Gauck hozzátette: Auschwitz emlékének megőrzése Németország valamennyi polgárának közös ügye, származástól függetlenül.
A német államfő a berlini Bundestagban, a törvényhozás alsóházában tartott emlékülésen hangsúlyozta: Auschwitz, a holokauszt, a náci rémtettek Németország történelméhez tartoznak, és ezzel mindenkinek szembe kell néznie, és tanulnia kell belőle.
"Nincs német identitás Auschwitz nélkül. Ezért minden Németországban élő számára fontos, hogy emlékezzen erre."
A holokauszt emberiesség elleni bűncselekmény - ez a megközelítés kötelező érvényű a bevándorlókra is, akik nem, vagy még nem érzik magukat németnek - fogalmazott a szövetségi elnök.
"Ez nem mindig alapvető, hiszen vannak, akik olyan országból érkeznek, ahol elfogadott az antiszemitizmus és az Izrael elleni gyűlölet."
Joachim Gauck szerint azonban "rendületlenül törekednünk kell a történelmi igazság átadására és társadalmunk értékeinek elfogadtatására".
Hozzátette: a holokauszt emlékének megőrzése erkölcsi kötelesség, csak így jöhet létre a jövőben egy olyan közösség, amelyben mindannyian élni szeretnénk: amely a kölcsönös tiszteleten, a méltóság megőrzésén és a szolidaritáson alapul.
Joachim Gauck beszélt arról is, hogy az egykori Nyugat-Németország társadalma nagyon nehezen birkózott meg múltjával, a korábbi NDK-ban pedig teljesen elmaradt "a kritikus önvizsgálat".
Az újraegyesített Németország később "nagy hangsúlyt fektetett a múlt bűneivel való szembenézésre, ez pedig elengedhetetlen volt ahhoz, hogy ma hitelesen törekedhessen a népek békén és egyenjogúságon alapuló együttélésére.
"Franciaország az önök hazája" - fogalmazott a francia államfő országa zsidóságának a párizsi Soá Emlékalapítvány központjában.
"Önöknek, zsidó vallású franciáknak itt a helyük. Franciaország az önök hazája".
Francois Hollande ígéretet tett arra, hogy a kormány februárban átfogó javaslatot terjeszt elő a rasszizmust és antiszemitizmust büntető intézkedések megerősítésére. Emlékeztetett, hogy a január eleji párizsi terrortámadásokat követően a kormány megerősítette a zsinagógák, a zsidó üzletek, iskolák és kulturális intézmények védelmét.
"Évek óta elviselhetetlen tény, hogy az antiszemita cselekmények száma egyre emelkedik Franciaországban".
A Franciaországi Zsidó Szervezetek Reprezentatív Tanácsa ma hozta nyilvánosságra összesítését, amelyből kiderül: tavaly duplájára nőtt Franciaországban az antiszemita cselekmények száma az előző évhez képest.
Az elnök a párizsi Soá Emlékalapítvány központjában mondott beszédében hangsúlyozta: Franciaország soha nem fogja elfelejteni a holokauszt áldozatait. Francois Hollande megemlékezett arról a 75 ezer zsidóról, akiket Franciaországból hurcoltak el a második világháborúban a náci Németországgal kollaboráló Vichy-kormány utasítására.
Az államfő kiemelten fontosnak nevezte, hogy a holokauszt történetét "mindenhol mindenféle megszorítások nélkül lehessen tanítani."
Francois Hollande délután részt vesz az auschwitz-birkenaui tábor felszabadulásának 70. évfordulójára szervezett nemzetközi megemlékezésen Lengyelországban.
Az Európai Unió is megemlékezik a Nemzetközi Holokauszt Emléknapról és az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadulásának évfordulójáról.
Az EU külügyi főképviselője közleményében hangsúlyozta: "sosem szabad megfeledkeznünk a holokauszt áldozatairól, és túlélők mindennapos küzdelméről".
Federica Mogherini felidézte a két héttel ezelőtti párizsi merényleteket, amely szerinte "keserű emlékeztető, hogy az erőszakos antiszemitizmus továbbra is köztünk él, és 70 évvel a holokauszt után vannak zsidó közösségek Európában, amelyek ismét fenyegetve érzik magukat."
"Ma minden eddiginél igazabb, hogy nem elég pusztán azt mondani, hogy soha újra" - írta az olasz politikus. Hozzátette: a népirtás után született nemzedékeket emlékeztetni kell a történtekre, és arra kell tanítani őket, hogy kiálljanak az antiszemitizmus és a diszkrimináció minden formája ellen.
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság magyar tagja a Twitteren írt pár szavas üzenetet. Úgy fogalmazott: "emlékezzünk, és soha ne feledjük az áldozatokat."
Hasonló módját választotta a nyilvános emlékezésnek Cecilia Malmström kereskedelmi biztos. A svéd politikus is arról írt, hogy az emlékezés különösen fontos most, amikor az antiszemitizmus ismét erősödik Európában.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az interneten mindössze annyit írt: "sosem szabad elfelednünk".
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke szerint az emlékezésen túl folytatni kell a nyitott, biztonságos és befogadó Európa építését.
Ma Európa-szerte megemlékezéseket tartanak az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából. Az InfoRádió is csatlakozott Áder János köztársasági elnök felhívásához, így este hét órakor egy perces csenddel emlékezünk a holokauszt áldozataira.
Hanganyag: Seres Gerda





