A fellebbviteli bíróság egyetértett azzal az alsóbb szintű döntéssel, miszerint a felpereseknek az Egyesült Államokban való pereskedés előtt előbb a magyarországi jogorvoslati lehetőségeket kell kimeríteniük.

A 2010-ben benyújtott kereset benyújtói szerint az eljárást azért kellene az Egyesült Államokban lefolytatni, mert Magyarországon független igazságszolgáltatás híján nem kaphatnak tisztességes jogorvoslatot. A chicagói körzeti szövetségi bíróság 2013 augusztusának végén szüntette meg az MNB-vel és a MÁV-val szemben a holokauszttal kapcsolatos jogcímen indított eljárásokat. A bíróság feltétel nélkül utasította el a kártérítési kereseteket.

A bíróság értékelése szerint a felperesek nem tudták bizonyítani, hogy Magyarországon nem állnak rendelkezésre megfelelő jogorvoslati lehetőségek, vagyis a felperesek kötelesek először Magyarországon megkísérelni jogorvoslatot szerezni, mielőtt követeléseiket az Egyesült Államokban érvényesíthetnék.

A chicagói bíróság nem értett egyet a felperesek érvelésével, miszerint a magyar bírósági rendszer nem független, vagy ne biztosítaná a tisztességes eljárást, megjegyezve azt is, hogy a felperesi érvek "puszta spekulációra és azon megalapozatlan félelmekre épülnek, melyek szerint a magyar bírósági rendszer nem tudna számukra igazságos eljárást biztosítani".