Infostart.hu
eur:
364.49
usd:
311.73
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

Az emberi jogok magyarországi helyzetéről tartott meghallgatást az EP szakbizottsága

Két és fél órás meghallgatást tartott az emberi jogok Magyarországi helyzetéről csütörtök délelőtt az Európai Parlament (EP-) állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága.

Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője arról beszélt, hogy 10 év stabilitás és stagnálás után a civil szféra hirtelen romló körülményekkel volt kénytelen szembenézni, s úgy ítélte meg, mind a jogi, mint a finanszírozási környezet romlott.

Mong Attila újságíró, az Átlátszó.hu főszerkesztő-helyettese a média helyzetét ismertette, s elmondta, az általuk készített felmérések tanúsága szerint az újságírók úgy érzik, egyre kevésbé szabadon végezhetik munkájukat, s egyre nő a politikai nyomásgyakorlás.

A kormány álláspontját Kovács Zoltán kormányszóvivő volt hivatott képviselni, aki olyan szappanoperához hasonlította a meghallgatást, amelyben már nem csak a szereplők, hanem a forgatókönyvíró sem tudja, hogy miről is akar szólni. Mint mondta, a meghallgatáson felhozott témák nagy részét a kormány már megvitatta az arra illetékes intézményekkel, és ezeket jogi alapon le is lehetett zárni, ezeket pedig most politikai érdekből próbálják újranyitni.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×