Infostart.hu
eur:
364.49
usd:
311.73
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

"Nem kell mindenkinek szeretnie a Charlie-t"

Nem kell mindenkinek szeretnie a Charlie-t - mondta a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap új lapigazgatója, a szerkesztőség elleni 12 áldozatot követelő merénylet egyik túlélője, aki a támadásban megölt Charb utóda lesz az újság élén.

A 48 éves Laurent Sourisseau, művésznevén Riss, akit a jobb vállán talált el egy golyó a január 7-i terrortámadásban, először szólalt meg a vérengzés óta a Le Monde című napilap kedd délután megjelent számának adott interjúban.

Az áldozatok emlékére rendezett "megmozdulás mértékét látva, számítani lehetett arra, hogy lesznek visszás hangok. Lehet azt mondani hogy +Nem vagyok Charlie+. Az a kérdés, hogy jó vagy rossz okból. Ha a terroristák védelmében hangzik el, nehéz (megértenem). De hát demokráciában élünk. Nem kell mindenkinek szeretnie a Charlie-t" - fogalmazott az interjúban az új lapigazgató, aki a Charlie Hebdo 1992-es újraindítása óta tagja a szerkesztőségnek.

Elmondta, hogy nem kíván a lap irányvonalán változtatni, amely mindig a szekularizációért, azaz azért harcolt, hogy "különbséget tegyünk a vallás - amelynek magánügynek kell maradnia -, és a közügyek között. Semmi nem változik ebből a szempontból" - hangsúlyozta. "De nem szabad, hogy ez rögeszmévé váljon, és emiatt más témákkal ne foglalkozzunk" - tette hozzá.

A támadás óta Franciaországban megszaporodott iszlámellenes támadásokat érintő kérdésre a karikaturista elmondta, hogy nem szabad összekeverni a dolgokat.

"Nem minden muzulmánból lesz terrorista. Lehet valaki muzulmán egy demokráciában, ez nem probléma. Csak a tisztességtelenül gondolkodók mossák össze a dolgokat. A terroristáknak semmi közük a muzulmán vallású franciák jelentős többségéhez" - mondta Riss.

Az új lapigazgató jelezte, hogy a Charlie Hebdo következő száma nem a tervezetteknek megfelelően, január 28-án jelenik meg, hanem "a rá következő hetekben". Addig a "túlélők" 7 millió példányszámban megjelent újságja marad forgalomban.

Elmondta, hogy a "hatalmas veszteség ellenére a csapat megvan, még ha a közeljövőben nem is lesz képes egy 16 oldalas lapot csinálni, csak egy 12 oldalas verziót". Az igazi problémát szerinte a Charlie identitását jelentő karikatúrák jelentik. "A nehéz súlyúak haltak meg, és nem holnap fogunk találni ilyen nagyszerű embereket" - hívta fel a figyelmet. "Hosszú távon újra kell alapítani a lapot" - tette hozzá.

A merényletet Riss valószínűleg azért élte túl, mert a lövöldözés kezdetén a földre vetette magát.

"A szerkesztőségi értekezleten voltunk. Beszélgettünk. És amikor meghallottuk az első detonációt, nem tudtuk beazonosítani, honnan jöhet. Én először azt hittem, hogy felrobbant az egyik radiátor, amit aznap állítottak be. És aztán két lövés hallatszott ... Mindenki hirtelen felállt. Mindenki megértette, hogy valami nincs rendben. És ebben a pillanatban kinyílt az ajtó és feltűnt egy fekete ruhás fickó egy gépfegyverrel. Szemtől szemben állt Charbbal. Láttam, hogy a többiek körülöttem jobbra-balra kapkodták a fejüket, talán egy másik kijárati ajtót kerestek. Álltak. Én azonnal a földre vetettem magam, arccal a földnek" - mesélte a karikaturista.

Miután egy terrorista vállon lőtte, Riss halottnak tettette magát. A vérengzést követő csendben pedig nem mert megmozdulni halott kollégái között, mert nem volt biztos abban, hogy a terroristák elmentek. A kórházban is napokon át attól félt, hogy a merénylők tettestársai megkeresik a túlélőket, és őket is kivégzik.

A túlélők január 14-én megjelent számában Riss két karikatúrája is látható, amelyeket bal kézzel rajzolt.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×