Infostart.hu
eur:
385.42
usd:
329.09
bux:
120584.27
2026. január 21. szerda Ágnes

Vasárnap rendezik a voksolás első fordulóját

Vasárnap rendezik Romániában az elnökválasztás első fordulóját: amennyiben a 14 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor november 16-án második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével.

A második fordulóban az a jelölt kap ötéves elnöki mandátumot, aki megszerzi az érvényes voksok egyszerű többségét. A novemberben megválasztott államfő leghamarabb december 21-én veheti át hivatalát, ugyanis ekkor jár le a tisztségben lévő Traian Basescu államfő második ötéves mandátuma.

Romániában az államfőt közvetlenül választják. A hatályos alkotmány tág mozgásteret biztosít az államfőnek abban, hogy kit bíz meg kormányalakítással. Az elnök vezeti a Legfelső Védelmi Tanácsot, ő nevezi ki - a miniszterelnök javaslata alapján - a kormány tagjait, illetve az ügyészeket és bírókat. Az államfőnek meghatározó szerepe van a román külpolitika irányításában, ő jogosult a nemzetközi szövetségekben képviselni a román államot.

A választói névjegyzékben 18 millió 300 ezer polgár szerepel. Számukra belföldön 18 500, külföldön pedig csaknem 300 szavazóhelyiséget rendeztek be. A belügyminisztérium útlevélosztálya szerint félmillió román szavazópolgárnak van állandó külföldi lakhelye, a külföldön tartózkodó román vendégmunkások számát azonban a hatóságok is ennek többszörösére, 2-3 millióra becsülik.

Magyarországon a román nagykövetségen, a Román Kulturális Intézetben, valamint Románia gyulai és szegedi főkonzulátusán voksolhatnak a román állampolgárok.

A kiegyensúlyozottnak ígérkező verseny és a külföldön élő választók hagyományosan alacsony részvétele közepette kizárható, hogy valamelyik jelölt már az első fordulóban összegyűjtse a megválasztásához szükséges több mint 9 millió szavazatot.

A közvélemény-kutatások szerint Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök a voksok mintegy 40, és Klaus Johannis, a szavazatok mintegy 30 százalékával kerülhet a második fordulóba.

A romániai összlakosság 6,5 százalékát kitevő magyarságnak két jelöltje is van: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje az első, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje pedig a tízedik helyen szerepel a szavazólapon. A jelöltek sorrendjét sorshúzással döntötték el.

Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat. Aki nem abban a szavazóhelyiségben szavaz, amelynek választói névjegyzékében szerepel állandó lakhelye alapján, annak adatait pótlistára írják, és nyilatkozatot kell aláírnia arról, hogy másutt nem voksolt.

Szombaton reggel 7-től kampánycsend lép életbe. A voksolás vasárnap mindenütt helyi idő szerint 7 és 21 óra között zajlik. A romániai elnökválasztásokon hat közvélemény-kutató cég készít országos becslést a szavazófülkéből kilépők kikérdezése (exit poll) alapján. A becslést a vasárnap esti urnazáráskor, helyi idő szerint 21 órakor ismertetik.

Az első részeredményeket hétfő délelőtt teszi közzé a központi választási iroda.

Címlapról ajánljuk
Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte, hogy a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája például azzal, hogy átlépték a kedvezményes fogyasztási határt.

Katonai támadásra készítik fel Grönland lakosságát

Grönland miniszterelnöke szerint a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy katonai jellegű válsághelyzetre is, miután Donald Trump területszerzési fenyegetései miatt az invázió kockázata megnőtt. Dánia és NATO lépései, valamint az amerikai vámfenyegetések tovább élezik a geopolitikai feszültséget az egyre nagyobb stratégiai jelentőségű sarkvidéki térségben.
Pénzügyi háború fenyeget a NATO-n belül: már a befektetők is árazni kezdték a geopolitikai sokkot

Pénzügyi háború fenyeget a NATO-n belül: már a befektetők is árazni kezdték a geopolitikai sokkot

A Grönland körüli amerikai fenyegetések már a pénzpiacokon is megjelentek: a fogadási piacok 25–33 százalékos esélyt adnak egy 2026-os annexiós kísérlet sikerére, miközben a dán korona árfolyamában és a jegybank óvintézkedéseiben is tükröződik a geopolitikai kockázat. Gazdaságilag Grönland elvesztése kisebb sokk lenne, mint egy amerikai–európai kereskedelmi háború, a valódi tét azonban politikai és szimbolikus: precedens nélküli módon merül fel, hogy egy NATO-tagállam egy szövetséges területének bekebelezésével fenyeget – számolt be a Les Echos francia lap az elemzésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×