Infostart.hu
eur:
385.42
usd:
329.09
bux:
120584.27
2026. január 21. szerda Ágnes

Ma van a Barroso-bizottság utolsó munkanapja

A Jose Manuel Barroso vezette Európai Bizottság ma tölti hivatalban utolsó napját. Holnap már Jean-Claude Juncker áll az új testület élén, Andor Lászlót Navracsics Tibor váltja a biztosok között.

Ilyen bizottsága még nem volt az Európai Uniónak - most először a parlamenti választások előtt megnevezték a frakciók saját bizottsági elnökjelöltjüket, akik a választás előtt élő egyenes adásban vitáztak egymással, ismertették programjukat, elképzeléseiket.

Már akkor biztosnak látszott, hogy az új, immár 751 fős Európai Parlamentben a legnagyobb frakciója - a Fideszt is magába foglaló - Európai Néppártnak lesz, így jelöltje, Jean-Claude Juncker vezeti majd a legfőbb uniós testületet. Nyáron azonban nem várt fordulatot vett a lejátszottnak tűnő meccs, többek között David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő is jelezte, nem támogatja a volt luxemburgi miniszterelnök jelölését.

Junckert végül mind az Európai Tanács, mind pedig az Európai Parlament többsége alkalmasnak találta a feladatra, utóbbi titkos voksolással 422 szavazattal, 250 ellenében választottak meg júliusban. A többi 27 tagállam nyáron küldte meg biztosjelöltjeinek névsorát Brüsszelbe, majd megkezdődtek a személyes meghallgatások és a biztosi portfoliók kiosztása.

Szeptember elején jelentette be Juncker, kinek milyen feladatot szán, és megkezdődtek a biztosjelöltek szakbizottsági meghallgatásai. A magyar jelölt, Navracsics Tibor pótlólagos kérdéseket kapott, amikre írásban kellett válaszolnia, a szakbizottság szavazáson azonban nem tartotta alkalmasnak a kijelölt portfólió betöltésére, ám biztosnak igen. Ezért Juncker módosított a portfólióján. A szlovén jelölt viszont kénytelen volt visszalépni.

"Szlovénia jogosult lett volna egy alelnöki posztra, amit elvesztett azzal, hogy a jelöltje nem vált be. Alenka Bratusek végül is ellehetetlenítette magát a meghallgatáson, még a saját pártjabeliek is ellene szavaztak, borzasztóan megszégyenítő nagy arányban utasították el az alkalmasságát, vissza kellett lépnie" - mondta Fóris Györgyöt, a Bruxinfo elemzője.

Utódjának viszont mindössze öt napja volt, hogy felkészüljön a meghallgatásra, politikai vezetői gyakorlata is kevesebb volt, így az alelnöki posztot más biztos kapta. A személycsere miatt napokig találgatás tárgya volt, csúszik-e a bizottság beiktatása. 22-én azonban az Európai Parlament az eredeti menetrend szerint rábólintott Juncker bizottságára, amely hivatalosan november 1-én kezdheti meg a munkát.

Hanganyag: Király István Dániel

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte, hogy a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája például azzal, hogy átlépték a kedvezményes fogyasztási határt.

Katonai támadásra készítik fel Grönland lakosságát

Grönland miniszterelnöke szerint a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy katonai jellegű válsághelyzetre is, miután Donald Trump területszerzési fenyegetései miatt az invázió kockázata megnőtt. Dánia és NATO lépései, valamint az amerikai vámfenyegetések tovább élezik a geopolitikai feszültséget az egyre nagyobb stratégiai jelentőségű sarkvidéki térségben.
Pénzügyi háború fenyeget a NATO-n belül: már a befektetők is árazni kezdték a geopolitikai sokkot

Pénzügyi háború fenyeget a NATO-n belül: már a befektetők is árazni kezdték a geopolitikai sokkot

A Grönland körüli amerikai fenyegetések már a pénzpiacokon is megjelentek: a fogadási piacok 25–33 százalékos esélyt adnak egy 2026-os annexiós kísérlet sikerére, miközben a dán korona árfolyamában és a jegybank óvintézkedéseiben is tükröződik a geopolitikai kockázat. Gazdaságilag Grönland elvesztése kisebb sokk lenne, mint egy amerikai–európai kereskedelmi háború, a valódi tét azonban politikai és szimbolikus: precedens nélküli módon merül fel, hogy egy NATO-tagállam egy szövetséges területének bekebelezésével fenyeget – számolt be a Les Echos francia lap az elemzésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×