A tárcánál vasárnap reagáltak a Svenska Dagbladet című stockholmi lap szombaton este közölt értesülésére, miszerint a svéd partok közelében bajba került egy orosz tengeralattjáró. Az újság szerint a svéd hadsereg lehallgatott egy orosz nyelvű segélykérést, amely minden bizonnyal egy kalinyingrádi orosz bázisra irányult.

Az orosz védelmi minisztériumnál közölték, hogy "semmilyen rendkívüli helyzet, nemhogy baleset nem történt orosz tengeralattjárókkal, és nincs ilyen (probléma)". Hozzátették, hogy az orosz haditengerészet tengeralattjárói és hajói eltervezett feladatokat hajtanak végre a világóceánok vizein.

A svéd hadseregben már pénteken nagyszabású mozgósítást rendeltek el. A stockholmi szigetcsoportnál, amely az egyik legnagyobb ilyen képződmény a Balti-tengeren, a feltételezett orosz tengeralattjáró felderítésében több mint kétszáz katona, továbbá hajók és helikopterek vesznek részt.

Orosz hírügynökségek megjegyezték, hogy a Balti-tengerre, amellyel Svédország is határos, 9 államnak van joga behajózni. Svédországon kívül Németország, Dánia, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Finnország, Észtország és Oroszország jogosult erre, de csak Svédországnak, Németországnak, Lengyelországnak és Oroszországnak van saját tengeralattjáró-flottája.

A stockholmi sajtó szerint Svédország partjainak közelében az oroszok titkosszolgálati akciót hajthattak végre. Azt feltételezik, hogy ennek során egy orosz tengeralattjáróban ki akarták cserélni az elavult víz alatti felderítő berendezéseket. Azt sem zárták ki, hogy a svéd flotta manővereinek megfigyelésére érkezett a Stockholmtól 60 kilométerre keletre lévő szigetcsoporthoz az orosz hadiflottához tartozó tengeralattjáró.

A svéd hadseregnél hivatalosan mindezt nem erősítették meg, ugyanakkor közölték, hogy a "víz alatti külföldi tevékenység" gyanújára vonatkozó információk megbízható forrásból származnak.