Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának szakértői június 24. és 27. között tájékozódtak Magyarországon a gazdaságpolitikai fejleményekről, és július 1-jén tették közzé rövid közleményüket a felülvizsgálatról, most ennek részletesebb változata jelent meg.

A 35 oldalas dokumentumban úgy fogalmaznak: Magyarországnak további strukturális erőfeszítéseket kell tennie a Stabilitási és Növekedési Egyezmény megelőző szabályának és az adósságcsökkentési előírás teljesítésének érdekében. Kiemelték azt is, hogy a kormány júliusban elfogadott egy kiigazító csomagot és felülvizsgálta az adósságrátára ható egyéb tényezők mértékét, ami mérsékelheti az adósságcsökkentési szabály megszegésének kockázatát. Hangsúlyozták azonban, hogy a csökkenő kockázatok ellenére egyik meghozott intézkedés sem helyettesítheti a határozottan csökkenő adósságpályát eredményező, valós költségvetési konszolidációs erőfeszítéseket.

A szakértők már július 1-jei közleményükben jelezték, hogy Magyarországnak valószínűleg további pénzügyi konszolidációs erőfeszítést kell tennie azért, hogy a kívánatos ütemben folytatódjon az eladósodottság csökkentése, és ezáltal elkerülhető legyen a túlzottdeficit-eljárás ismételt megindítása jövő tavasszal. Brüsszel ugyanakkor üdvözölte a magyar makrogazdasági helyzetnek az utóbbi időben tapasztalt javulását.

A részletes elemzésben a szakértők elismerték, hogy a gazdasági helyzet tovább javult az utóbbi negyedévekben. Az idei első negyedévben 3,7, a másodikban pedig 3,9 százalékkal bővült a hazai össztermék (GDP) éves összehasonlításban. A fellendülés kiegyensúlyozottabbá vált, a belső kereslet vált a növekedés fő hajtóerejévé, de ez is nagyrészt rövid távú ösztönző intézkedéseknek, köztük a közüzemi szolgáltatások szabályozott árcsökkentésének és a közmunkaprogram kiterjesztésének köszönhető. Mindazonáltal a mögöttes gazdasági helyzet is javult, amit jól tükröz az ipari termelés erős növekedése.

Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzésében 2,3, illetve 2,1 százalékos GDP-növekedést jósolt Magyarországnak az idei és a jövő évre, a magyar kormány viszont 3 százalék körüli ütemet vár. Bár az uniós szakértők és a magyar hatóságok egyetértettek a gazdasági növekedés fő hajtóerejének meghatározásában, a magyar kormány szerint az egyszeri hatásoknak kisebb szerepe volt a fellendülésben. Optimistább nézete a kormánynak abban is megmutatkozik, hogy a potenciális növekedésre adott becslése is magasabb, mint a bizottságé (1,5-2 százalék, míg az EB szerint 1 százalék idén és jövőre).

Annak ellenére, hogy a növekedési hitelprogram átmenetileg megélénkítette a hitelezést, a pénzügyi szektornak jobb működési környezetre van szüksége a pénzügyi közvetítés fenntartható helyreállításához. Bár a jegybank stressztesztjei szerint megfelelő a tőkeellátottság és a likviditás, a normális hitelezéshez való visszatéréshez alacsonyabb adóra, kevesebb szabályozási kötöttségre és erőteljesebb portfóliótisztításra lenne szükség, összhangban az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásaival - mutattak rá az uniós szakértők. Egyben üdvözölték a banki portfóliók megtisztítására tett kormányzati erőfeszítéseket, de arra figyelmeztettek, hogy egy "rossz bank" létrehozásakor figyelni kell az állami segélyezésre vonatkozó uniós szabályokra.

A lakossági devizahitelek kapcsán a szakértők jelezték, hogy tudomásul vették a helyzet rendezését célzó kormányzati erőfeszítéseket. Ugyanakkor szükségesnek tartják a konzultatív megközelítést és az érintett felek közötti arányos tehermegosztást bármilyen kormányzati döntés esetén, hogy elejét vegyék az erkölcsi kockázatnak és a pénzügyi stabilitás megingásának.