A szóban forgó - világszerte mintegy 370 millió tagot számláló - népcsoportok többsége hét évvel a helyzetük javítását ígérő világszervezeti nyilatkozat kiadása után is szegénységben és a társadalom szélére taszítva él.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hangsúlyozta, hogy az őshonos kisebbségek az ENSZ teljes támogatását élvezik, és a most elfogadott határozatnak be kell temetnie a velük szemben tett ígéretek és a valóság közt tátongó szakadékot.

A főtitkár kiemelte, hogy az őshonos kisebbségek központi szereplői az emberi jogokról és a globális fejlődésről folyó diskurzusnak, és fontos feladatuk van a természeti erőforrások fenntarthatóbb felhasználását sürgető erőfeszítésekben is.

Zeid Raad al-Huszein, a világszervezet emberi jogi főbiztosa azonban arra emlékeztetett, hogy a statisztikák arról árulkodnak, az őshonos kisebbségek súlyos szegénységben élnek, és a társadalom peremére vannak taszítva.

Latin-Amerikában és a karibi térségben, Afrikában és Ázsiában például az őshonos közösségek tagjaitól gyakran megtagadják az oktatásban való részvételt (egyes helyeken pedig eleve nem is lenne lehetőségük iskolába járni annak hiánya miatt), valamint aránytalanul nagy arányban zárják börtönbe ezen kisebbségek tagjait - mondta a főbiztos.

Õshonos kisebbségi vezetők szintén azt hangsúlyozták, hogy népeik tagjait hátrányos megkülönböztetés éri, a kormányok nem foglalkoznak problémáikkal, jogaik pedig nap mint nap sérülnek.

Az ENSZ Közgyűlés határozata egyébként az őshonos népek első ízben megrendezett világkonferenciájának záródokumentuma. A konferenciát az utóbbi két napban tartották a világszervezet New York-i székházában az őshonos népek képviselői, különböző állami vezetők, valamint a világszervezet tisztviselőinek részvételével.

Az előző nap orosz aktivisták egyébként arról számoltak be, hogy az orosz titkosszolgálat tisztjei elkobozták a konferenciára tartó egyes oroszországi delegáltak útleveleit a moszkvai Seremetyjevo repülőtéren, ahonnan New Yorkba akartak utazni.