"Ez az egész azt a célt szolgálhatja, hogy elterelje a figyelmet a nyílt katonai műveletekről" - vélekedett Rasmussen, aki attól is tart, hogy a kijevi kormánycsapatok előrenyomulása a fegyveres lázadókkal szemben közvetlenebb orosz akciókat provokálhat.

Rasmussen elmondta, hogy egyre jelentősebb orosz katonai erők állomásoznak az ukrán határ közelében, valamint hogy a szövetség több forrásból is olyan információk birtokába jutott, hogy az orosz tüzérség a határ túloldaláról és Ukrajna területéről is ágyúzik.

A dán politikus egyúttal azt állította, hogy miután Moszkva nem engedte, hogy a vöröskereszt emberei vagy az ukrán hatóságok átvizsgálják az első segélykonvojt, nem lehet kizárni, hogy a kamionok utánpótlást szállítottak a kelet-ukrajnai fegyveres felkelőknek. A főtitkár ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy Moszkvának inkább gazdasági és nem katonai következményekkel kell szembenéznie.

A lap úgy véli, a jövő heti walesi NATO-csúcson a szövetség arról dönthet, hogy megerősíti katonai jelenlétét az Ukrajnával és Oroszországgal szomszédos tagállamokban.

"A NATO a jövőben láthatóbban jelen lesz Keleten" - húzta alá Anders Fogh Rasmussen.