A magánosításra váró vállalatok között tájékoztatási, mezőgazdasági, ipari és gyógyszeripari cégek is vannak, a listára egyebek mellett felkerült Európa legnagyobb rézbányája, a bori bánya is.

A szerb állam a veszteséges vállalatok eladásával igyekszik csökkenteni a várhatóan 8,3 százalékot is elérő GDP-arányos deficitet, illetve a köztartozás mértékét, amely elérheti a bruttó hazai össztermék 73 százalékát is.

A szóban vállalatok évente mintegy egymilliárd eurós kiesést okoztak a büdzsének az állami támogatások miatt, illetve ezek a cégek összesen körülbelül 90 ezer embert foglalkoztatnak, hasznot azonban nem termelnek. A 2000-es évek eleje óta a szerb kormányok egyike sem vállalkozott ezek felszámolására, mert attól tartottak, hogy az elbocsátott munkások zavargásokat kezdeményeznének.

A privatizációs ügynökségnél szeptember 15-ig jelentkezhetnek az érdeklődők, akik a bori rézbánya mellett megvásárolhatják a belgrádi Beograd mezőgazdasági társaságot, az óbecsei Becej mezőgazdasági-ipari kombinátot, a Priboj gépkocsigyárat, a pancsovai Azotara műtrágyagyárat, a Galenika gyógyszergyár vagy a vranjei Simpo bútorgyárat.

Az ügynökség a határidő lejártát követő 45 napon belül minden vállalatra egyenként felállít egy privatizációs modellt, amelyet a gazdasági minisztériumnak továbbít jóváhagyásra.

Gazdasági szakértők szerint a most értékesítésre kínált 502 vállalat mindegyikét biztosan nem tudják majd eladni, így azok várhatóan csődbe mennek, mások számára azonban bizonyosan találnak stratégiai partnert.

A csődeljárásról szóló új szerb törvényt augusztus elején fogadták el, eszerint az év végéig le kell zárni a privatizációs folyamatot az országban. Ennek a jogszabálynak az elfogadása volt egyébként a feltétele annak, hogy a nyugat-balkáni ország 250 millió dolláros kölcsönt kapjon a Világbanktól.

A szerb jegybank legutóbbi inflációs jelentése szerint a pusztító májusi árvizek és a korábban tervezettnél szigorúbb költségvetési megszorító intézkedések miatt az idén várhatóan 0,5 százalékkal csökken a szerb GDP, és jövőre is stagnálás várható.

A pénzügyi konszolidációról szóló tervet a szerb kormány várhatóan a jövő hónapban teszi közzé, miután a parlament elfogadja a költségvetés módosítását. Ezt követően a szerb kormány hároméves kölcsönről szóló szerződést írna alá a Nemzetközi Valutaalappal.