Hangzavar és dulakodás az ukrán parlament ülésén. A képviselők akkor estek egymásnak, amikor a Olekszandr Turcsinov házelnök megvonta a szót Nikolai Levcsenkotól, az ellenzéki Régiók Pártjának képviselőjétől, aki felszólalásában kijelentette, hogy Petro Porosenko elnök kelet-ukrajnai béketerve kudarcba fulladt. A kormányzó Svoboda párt nacionalista politikusai ezt nem hagyták annyiban és elkezdődött az ukrán parlamentben mostanában gyakori lökdösődés.

Olekszandr Turcsinov házelnök beszédében katonai agresszióval vádolta meg Oroszországot, azt mondta, hogy a malajziai utasszállító repülőgépet orosz rakétával lőttek le.

A képviselők tehát botrányos körülmények között hagyták jóvá az elnöki rendeletet, amely kötelezővé tesz egy újabb részleges katonai mozgósítást a kelet-ukrajnai terrorizmus és az orosz csapatösszevonások miatt. A döntés az 50 év alatti férfiakat érinti és 45 napon belül kell végrehajtani. Ezenkívül az ukrán parlament felemelte a tartalékos tisztek hadkötelezettségének maximális életkorát az eddigi 50 évről az altiszteknél 60, a főtiszteknél pedig 65 évre.

Az ukrán törvényhozás elfogadott egy nyilatkozatot is, felszólította a nemzetközi közösséget, hogy nyilvánítsa terrorszervezetekké a donyecki és a luhanszki szakadárok "népköztársaságait", valamint nyújtson haditechnológiai segítséget Ukrajnának a terrorizmus elleni küzdelemben.

Az InfoRádió által megkérdezett katonai szakértő szerint az így behívott egykori sorkatonák még nem harcképesek, tehát a kormány valószínűleg nem bevetni akarja őket, hanem tartalékot képez belőlük.

"Azért ez nem a »négy órán belül ott állunk az orosz-ukrán határon« kategóriájú mozgósítás és fegyverfelvétel után azonnali tovább szállítás esete lehet" - mondta Trautmann Balázs.

"Jó lenne tudni, hogy körülbelül ez hány tízezer vagy ennél magasabb számú katonát érint" - tette fel a kérdést a katonai szakújságíró. "Vélhetően olyan férfiakat hívnak be, - értesítettek ki, gondolom, papíron - akik már katonai szolgálatot teljesítettek egyszer, sorkatonai szolgálatot, vagy aktív állományból leszereltek, tartalékosok, tehát akik már rendelkeznek egyfajta katonai múlttal." Hozzátette: "ha ők negyven év felettiek, tehát idősebbek, tizenöt-húsz éve nem is láttak fegyvert, a felkészítésükre, gyakorlatba hozásukra mindenképpen szükség van."

"Ezeket az embereket el kell látni egyenruhával, védőeszközökkel, fegyverzettel, a különböző alakulatokat össze kell állítani, egy hosszadalmasabb folyamat eredményeképpen lehet ütőképes alegységet fölállítani tartalékosokból, frissen mozgósított emberekből" - mondta Trautmann Balázs. Hozzátette: "felkészítés és begyakoroltatás nélkül jóval kisebb a harcértéke egy hirtelen összedobott szakasznak vagy századnak, mintha néhány hónapig tartó újraképzést kapnak és rendes fegyverzettel látják el őket."

A katonai szakújságíró úgy vélte: "valószínűleg tartalékot akarnak képezni, illetve lehet ez az ukrán hadsereg embererővel való támogatása is, ha olyan műveletekre készülnek a kormányellenes erők ellen, amihez nagyobb számú katonára van szükség."

A kárpátaljai Kovács Miklós szerint az ukrajnai magyar kisebbség nem hisz abban, hogy a szétzilált ukrán állam képes végrehajtani az elrendelt katonai mozgósítást, ha tévednek, akkor lehetséges, hogy az érintett férfiak Magyarországra menekülnek a behívó elől.

"A legnagyobb veszélyt a pánik jelenti" - mondta Kovács Miklós. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség volt elnöke hozzátette: "ha elterjed egy olyan hangulat, hogy itt tényleg tömegesen vihetik a férfiakat katonának, akkor ez kiválthat egy olyan reakciót, amit már tapasztaltunk a jugoszláv háborúval kapcsolatban, amikor a hadköteles magyarok jelentős hányada szedte a sátorfáját és átköltözött Magyarországra vagy messzebbre."

"Nyilván, aki célkeresztben van, idegesen reagál minden ilyen típusú információra. A leginkább megnyugtató tényező az, hogy mindenki látja ezt a szerencsétlen, félig széthúzott ukrán államot, a legtöbben nemigen nézik ki belőle, hogy egy általános mozgósítást végre tudna hajtani, akár szervezetileg, akár materiálisan" - hangsúlyozta Kovács Miklós. Hozzátette: "az egyik leginkább irritáló, viszont a tömegtájékoztatási eszközökben jelenlévő téma az, hogy a harcoló, a polgárháborúban a központi hatalom által bevetett csapatok ellátása is szánalmasan gyenge. Ez erősen delegitimáló tényező."

"Nem a patriotizmust erősítő, de általános képsorok, hogy a női hozzátartozók utakat zárnak el, tüntetnek a hadkiegészítő parancsnokságoknál, az elnöki adminisztrációnál. A nép úgy érzi, hogy a fiaikat rendes felszereltség és kiképzés, felkészítés nélkül küldik a húsdarálóba, akkor mit kezdenének az ukrán férfilakosság nagy hányadával" - mondta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség volt elnöke.