Infostart.hu
eur:
386.12
usd:
331.91
bux:
121761.81
2026. január 19. hétfő Márió, Sára

Hat orosz régióban vezettek be rendkívüli helyzetet az ukrán menekültáradat miatt

Az Ukrajnából érkező menekültáradat miatt hat oroszországi régióban vezettek be rendkívüli helyzetet. Ezt az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának helyettes vezetője csütörtökön jelentette be a parlament felsőházában. Elsőként, június elején a dél-oroszországi Rosztovi területen hirdették ki az intézkedést, a terület kormányzója szerint régiójukban mostanra humanitárius katasztrófa alakult ki.

Vlagyimir Artamonov a Szövetségi Tanács illetékes bizottságának számolt be a hatósági intézkedésekről. Elmondta, hogy a rendkívüli helyzetet az Ukrajnával határos dél-oroszországi Rosztovi területen kívül az Oroszország ugyancsak európai területén lévő Volgográdi, valamint Asztraháni területen, a dél-oroszországi Sztavropoli határterületen, a vele határos Kalmük Köztársaságban, valamint a márciusban Oroszországhoz csatolt Krím félszigeti Szevasztopol városban vezették be.

A nyugat-oroszországi Belgorodi és a délkeleti Voronyezsi területen emelt fokozatú készültségben vannak a minisztérium alá tartozó egységek.

Az orosz rendkívüli helyzetek miniszter-helyettese a migrációs szolgálat adataira hivatkozva közölte, hogy Oroszország területén körülbelül 480 ezer ukrán állampolgár tartózkodik. Január elseje óta 2,5 millió ukrán érkezett Oroszországba, de 2 millióan visszatértek. Artamonov elmondta, hogy az ukrán menekültáradat alapvetően a délkelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyékkel határos Rosztovi területet érinti, ahol már június elején kihirdették a rendkívüli helyzetet. A térségből többen tovább utaznak más orosz régiókba. 500 ukrán menekült jelezte például, hogy az orosz Távol-Keletre költözne.

Vaszilij Golubjev, a Rosztovi terület kormányzója külföldi újságírók előtt kijelentette, hogy június 4-én időszerű volt a rendkívüli helyzet kihirdetése, és a régióban azóta humanitárius katasztrófa alakult ki. A politikus a terület székhelyétől, Rosztov-na-Donu várostól észak-keletre lévő Rasszvet településen tartott tájékoztatón elmondta, hogy az Ukrajnával 660 kilométer hosszú határral érintkező dél-oroszországi területre a hét elején naponta 2,5-3,5 ezer ember kelt át a határon Ukrajnából. Júniusban előfordult, hogy egy nap alatt 11 ezer ember érkezését rögzítették a határőrök. Golubjev közölte, hogy a június végén Kijevben meghirdetett tűzszünet idején ugrásszerűen megnőtt a menekültek száma, mert a harcok akkor sem szűntek meg Délkelet-Ukrajnában. Azt mondta, nem lehet megjósolni, hogy menyien jönnek még, mert a Luhanszk és Donyeck megyei lakosok nem hisznek az ukrán vezetésnek. A folyamatot aggasztónak tartotta. Végül kijelentette, hogy az Egyesült Államok külügyi szóvivőjének közlésével szemben az ukránok "nem a nagymamát jöttek meglátogatni." Oroszországban a hatóságok felháborodását váltotta ki Jennifer Psaki szóvivőnek múlt szerdai kijelentése, miszerint az ukránok azért utaznak olyan nagy számban Oroszországba, hogy "meglátogassák a nagymamájukat". "Voltak, akik egy szál köntösben, vagy papucsban érkeztek" - jelentette ki Golubjev.

A Rosztovi terület kormányzója által ismertetett adatok szerint június 3-tól július 8-ig körülbelül 200 ezer ember érkezett a régiójukba és jelenleg legalább 75 ezer ukrán menekült tartózkodik a régióban. 25 ezren a különböző ideiglenes szálláshelyeken, a többiek rokonoknál és befogadó családoknál húzták meg magukat. A kormányzó azt mondta, hogy rögtön a megérkezéskor a menekültek többsége kijelenti, hogy vissza akar térni, de addig erre nem látnak lehetőséget, amíg a harcok nem csillapodnak Délkelet-Ukrajnában.

Vaszilij Golubjev arra számít, hogy az ősz, a hideg beálltával csak rosszabbodik a helyzet. Most még ugyanis sátortáborokban, illetve a nyári időszakra épített szanatóriumokban el tudják helyezni a menekülteket, de a későbbiekben az elhelyezéssel kapcsolatban problémák adódhatnak.

Mostanáig mintegy 25 millió rubelnyi adomány gyűlt össze a kormányzóságnál, ez az egyik forrás a menekültek ellátására. A Vöröskereszt alapjában 2 millió rubel gyűlt össze. Az orosz szövetségi kormány pedig 240 millió rubelt különített el az ideiglenes szállásokra és az orvosi ellátás megszervezésére. A Rosztovi régióban úgy látják, hogy legalább 340 millió rubelre van szükség ahhoz, hogy mintegy 30 ezer menekültet el tudjanak látni. Nem fordulnak az ENSZ-hez, mert meg tudják oldani a feladatot saját erőből is, de nehezményezte, hogy - mint fogalmazott - a világ nem hajlandó é tudomást venni az ukrán menekültproblémáról.

Az Oroszországban akkreditált külföldi tudósítók szövetsége és az orosz külügyminisztérium által szervezett látogatás során a külföldi újságírókat, köztük az MTI tudósítóját elvitték a novosahtyinszki határállomásnál lévő ideiglenes, sátrakból álló befogadó táborba, valamint egy Novocserkasszkban lévő vállalati üdülőbe is, ahol a kisgyermekes anyákat és gyermekeiket helyezték el. Az asszonyok nem panaszkodtak, az ellátást jónak tartják. Egyikük, aki két hónapos kislányával és 12 éves fiával érkezett, az MTI tudósítójának elmondta: bíznak abban, hogy otthonra találnak Oroszországban. Novocserkasszkba való férje a Leningrádi területre utazott, ahol már korábban dolgozott és munkát ajánlottak neki. Az asszony úgy gondolja, hogy ott fognak letelepedni.

Viktor Szolodovinnyikov, az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat Rosztovi területi igazgatója a tájékoztatón egyebek között elmondta, hogy az ukránok többsége kivár. Eddig 12 ezer ember fordult hozzájuk azzal, hogy egyszerűsített eljárásban kívánják megszerezni az orosz állampolgárságot. Az Ukrajnából érkezettekre vonatkozóan egyébként felfüggesztették a 90 napos tartózkodási szabályt, addig tartózkodhatnak Oroszországban, amíg akarnak.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×