Sarkozy szerda esti televíziós interjúja után a francia sajtó szerint nem kérdéses, hogy a 2012-es választási veresége után visszavonult jobboldali államfő politikai visszatérésre készül. A balliberális Le Monde és a konzervatív Le Figaro szerint is a volt elnök azért tüntette fel magát politikai áldozatnak az interjúban, hogy saját táborában együttérzést váltson ki, s ezzel maga mögé állítsa a jobbközép többségét.

A TF1 kereskedelmi televízióban és az Europe1 kereskedelmi rádióban szerda este felvételről sugárzott húszperces beszélgetést - amelyet a volt államfő irodájában rögzítettek - elemzők szerint Sarkozy elsősorban saját választóinak szánta. Ebben az exelnök - aki ellen szerda hajnalban hivatalos eljárást indítottak korrupció, befolyással való üzérkedés, valamint nyomozási titok megsértése miatt - azt állította, hogy soha nem élt vissza senki bizalmával. Szerinte ellenlábasai politikai eszközként használják Franciaország igazságszolgáltatási rendszerét. Azt is jelezte, hogy augusztus végén, szeptember elején fogja eldönteni, hogy visszatér-e a politikai életbe.

Pártja, a jobbközép, Népi Mozgalom Uniója (UMP) november 29-én választja meg új vezetőjét, miután Jean-Francois Copé kénytelen volt lemondani, amikor kiderült: Sarkozy 2012-es elnökválasztási kampányának túlköltekezését hamis számlákkal fedezte a párt.

Sarkozy az interjúban nem mondta ki, hogy jelölteti magát a pártelnökségre, de politikai eltökéltsége minden elemzőt erről győzött meg. Az UMP elnöki posztja pedig az ugródeszkát jelentheti a 2017-es elnökválasztás jobboldali jelöltségéhez. "A kérdés, hogy feladom, fel se merül számomra. A hazámmal és a feladataimmal szemben. Elképedéssel figyelem hazám állapotát és megértem a franciák aggodalmait" - fogalmazott Sarkozy.

A volt államfő az interjúban a baloldal felé elkötelezett vizsgálóbírók áldozataként tüntette fel magát, hasonlóan Silvio Berlusconi korábbi olasz kormányfőhöz. Meg is nevezte az egyik, ellene eljárást indító vizsgálóbírót, s azzal vádolta meg, hogy egy baloldalinak tartott bírói szakszervezet tagja.

A felvetésekre sem az elnöki hivatal, sem a kormányzat nem reagált, amely nem kívánja felvenni a kesztyűt és elemzők szerint hagyja, hogy Sarkozy "a levegőbe bokszoljon". Baloldali parlamenti képviselők azonban elutasították a vádakat. "Egy volt köztársasági elnök nem bánhat így a köztársasági intézményeivel" - mondta Claude Bartolone, a nemzetgyűlés szocialista elnöke.

Chantal Arens, a párizsi legfelsőbb bíróság elnöke pedig közleményben emlékeztette a volt államfőt a francia igazságszolgáltatás függetlenségére, hasonlóan valamennyi bírói szakszervezethez, beleértve a jobboldalhoz közelieket is.

Pierre Musso politológus, a rennes-i egyetem tanára szerint Berlusconihoz hasonlóan Sarkozy sem egyszerűen az igazságszolgáltatás áldozataként tünteti fel magát, hanem megpróbál együttérzést is kiváltani.

Marc Lazar, a párizsi Politikatudományi egyetem (Sciences Po) és a római Luiss egyetem tanára szerint Sarkozy az interjúban teljesen átvette a Berlusconi-féle retorikát, miszerint a baloldali vizsgálóbírók áldozata. Ennek pedig az az értelme, hogy az áldozati szereppel politikai visszatérését alapozza meg.

Ez a stratégia arra valószínűleg nem lesz elégséges, hogy a franciák többségét maga mögé állítsa, akiknek egy felmérés szerint 63 százaléka úgy véli, hogy Sarkozynek nem jár különleges elbánás az igazságszolgáltatás részéről, és nem folyik ellene semmilyen hajtóvadászat vagy politikai üldözés, s ezért ezek az emberek nem is szeretnék, hogy Sarkozy visszatérjen a politika színpadára.

Az viszont elképzelhető, hogy az UMP szimpatizánsok nagyobb része fel fog sorakozni Sarkozy mögött, még akkor is, ha a párt jelenleg háromtagú kollektív vezetése nagyon óvatosan fogalmazott az elmúlt napokban.

Sarkozy riválisai, Francois Fillon és Alain Juppé kormányfők nagyon távolságtartók. Jean-Pierre Raffarin pedig, aki szintén volt miniszterelnök, de nem pályázik az UMP elnöki tisztére, úgy vélte, hogy Sarkozy "igazságérzete elég hangosan" megszólalt. Raffarin is azt mondta: az, ahogy az igazságszolgáltatás bánik Sarkozyvel, arról tanúskodik, hogy a bírók politikailag elkötelezettek, s a médiában akarnak szerepelni. Ez pedig a volt miniszterelnök szerint mindenekelőtt a bíróságra nézve veszélyes.