Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.88
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt

Az orosz parlament visszavonta a Putyinnak adott felhatalmazást a hadsereg ukrajnai bevetésére

Az orosz parlament felsőháza egyetlen ellenszavazattal megszavazta szerdán azt a határozatot, amellyel visszavonta az orosz elnöknek márciusban adott felhatalmazást arra, hogy Ukrajna területén bevethesse a hadsereget az orosz állampolgárok védelme érdekében.

A Szövetségi Tanács 154 jelen lévő szenátorából csak egy szavazott nemmel a határozatra. Valentyina Matvijenko, a felsőház elnöke a voksolás eredményének kihirdetése előtt meglepetten kérdezte a szenátort, hogy nem tévedett-e a szavazógomb megnyomásakor.

A felsőháznak Putyin terjesztette be kedden a javaslatot, amely a Kreml magyarázata szerint a kelet-ukrajnai konfliktus békés mederbe terelését célozza, miután a rendezésről előző nap háromoldalú tárgyalások kezdődtek a Kijev elleni lázadók bevonásával. Az orosz államfő Bécsben kijelentette, hogy Moszkva a békefolyamat kezdetéhez szükséges feltételek megteremtésében érdekelt.

Viktor Ozjorov, a szenátus védelmi bizottságának elnöke a szavazást megelőző vitában kijelentette, úgy vélik, hogy az orosz államfőnek az alkotmány és a szövetségi törvények elegendő eszközt adnak arra, hogy "operatív befolyást gyakoroljon az ukrán helyzetre". Azt is hangsúlyozta ugyanakkor: fenntartják a jogot arra, hogy továbbra is figyelemmel kövessék az ukrajnai helyzetet és a tűzszünet betartását, és szükség esetén készek visszatérni a katonai lépések vizsgálatához. Hozzátette, reméli, hogy erre nem lesz szükség.

Az orosz törvényhozás felsőházi bizottsági elnöke azt mondta, hogy a március elsején hozott döntés védekező-visszatartó jellegű volt és senki ellen sem irányult. Ezt erősítette meg Valentyina Matvijenko felsőházi elnök is a döntést követő tájékoztatón, aki azt is kijelentette, hogy a Krím félsziget ténylegesen és jogilag is az Oroszországi Föderáció része.

A Szövetségi Tanács tagjai még március elején, a Krím félsziget Ukrajnától való elszakításának konfliktusában adtak felhatalmazást Putyin elnöknek arra, hogy "az orosz állampolgároknak és a Krím félszigeten állomásozó orosz Fekete-tengeri Flotta állományának a védelme érdekében, szükség esetén" bevetheti az ország hadseregét Ukrajna területén.

Az erőszakos tüntetések nyomán bekövetkezett februári kijevi hatalomváltást követően március elején oroszbarát fegyveres csoportok vették át az Ukrajnához tartozó Krím félsziget ellenőrzését. A támogatásukkal sebtében megtartott március 16-i népszavazáson a résztvevők többsége úgy döntött, hogy a Krím és az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisának helyet adó Szevasztopol városa az Oroszországi Föderációhoz csatlakozzon. Moszkva öt napon belül hivatalos formába öntötte a terület Oroszországhoz csatolását. Ukrajna délkeleti régióiban ezt követően, a krími példa alapján kezdtek tevékenykedni az új kijevi hatalommal szembe forduló, oroszbarát szakadár fegyveres csoportok.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×