Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Már a kormányfő sem zárja ki az előre hozott választásokat Lengyelországban

Donald Tusk miniszterelnök is az előre hozott választásokat nevezte az egyik lehetőségnek csütörtökön a Lengyelországban nemrég kipattant lehallgatási botrány megoldására.

Varsói sajtótájékoztatóján a kormányfő azt mondta, "előfordulhat, hogy az egyetlen megoldás az előre hozott választás lesz, ha a bizalmi válság annyira mélynek bizonyul".

A kormánykoalíció kisebbik ereje, a Lengyel Parasztpárt (PSL) elnöke már korábban jelezte, hogy a botrány miatt fontolgatja előre hozott választások kezdeményezését.

Bronislaw Komorowski államfő, aki Tusk politikai szövetségese, csütörtökön szintén említést tett a voksolás előre hozásának eshetőségéről. Mint fogalmazott, "különösen nehéz helyzetekben először a hivatalban lévő hatóságnak kell cselekednie (...), de ha ez nem lehetséges, akkor a demokratikus választások mechanizmusához kell folyamodni".

A következő választásra a hivatalos menetrend szerint a jövő év végén kerülne sor Lengyelországban. Választást előre hozni akkor lehet, ha azt a parlament kétharmados többséggel megszavazza.

Egy frissen kiadott közvélemény-kutatás szerint - amely már a lehallgatási botrány kezdete után készült - jelenleg legnagyobb szavazói támogatással (32 százaléknyival) az ellenzéki Jog és Igazságosság párt bír. A kormányfő Polgári Platformjának népszerűsége májushoz képes 3 százalékponttal, 25 százalékra esett.

A lehallgatási botrány a múlt hét végén tört ki Lengyelországban. A Wprost című hetilap több, magas állami posztot betöltő személy titokban felvett beszélgetését közölte, köztük Marek Belka jegybankelnök és Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter azon megbeszélését, amelyben a miniszter pénzkibocsátást követelt a központi bank vezetőjétől.

Tusk csütörtökön azt is elmondta, hogy a jövő hét elején dönt arról, Sienkiewicznek távoznia kell-e posztjáról. Mint fogalmazott, azt fogják megvizsgálni, "van-e még lehetőség arra, hogy Sienkiewicz objektív és hatékony lépéseket tegyen ebben az ügyben". "Ha az derül ki, hogy már nincsenek meg azok a feltételek, amelyek szükségesek funkciójának maradéktalan betöltéséhez (...), felmentése nem fog problémát okozni" - tette hozzá.

A kormányfő ismét bírálta a lehallgatásokat, és arra kérte a sajtót, hogy segítsen az igazságszolgáltatásnak azonosítani "a törvénytelen lehallgatások mögött álló bűnözőket". A hangfelvételeket közzétevő Wprostot pedig arra szólította fel, hogy hozza nyilvánosságra a birtokában lévő összes felvett magánbeszélgetést. Tusk arra hivatkozott, hogy ellenkező esetben a kormány zsarolható marad.

A miniszterelnök egyúttal elítélte, hogy a hetilap vezetősége szerdán megakadályozta a hatóságokat a helyszíni "vizsgálódásban". A lengyel belbiztonsági szolgálat (ABW) emberei a Wprost című hetilap szerkesztőségében le akarták foglalni a lehallgatási botránnyal kapcsolatos hanganyagokat, de a szerkesztőség nem volt hajlandó átadni azokat.

A csütörtöki sajtótájékoztatón egy neves lengyel újságírónő, Monika Olajnik bírálta a szerkesztőség elleni razziát. Mint mondta, nem tud olyan esetről, hogy egy demokratikus jogállamban a belbiztonsági szolgálat vagy az ügyészség emberei erőszakkal hatoltak volna be ilyen intézménybe. "1989 óta először a teljes újságíró-közösség Ön ellen van, miniszterelnök úr" - fogalmazott.

Donald Tusk válaszában azt mondta, hogy kormányfőként nincs ráhatása arra, amit az ügyészség emberei tesznek. Kijelentette, hogy tiszteletben kívánja tartani a véleménynyilvánítás szabadságát, de - ismételte meg - a törvénytelen felvételek készítőit meg kell találni, és azt is meg kell akadályozni, hogy a felvételekkel zsarolják a kormánytisztviselőket.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×