Varsói sajtótájékoztatóján a kormányfő azt mondta, "előfordulhat, hogy az egyetlen megoldás az előre hozott választás lesz, ha a bizalmi válság annyira mélynek bizonyul".

A kormánykoalíció kisebbik ereje, a Lengyel Parasztpárt (PSL) elnöke már korábban jelezte, hogy a botrány miatt fontolgatja előre hozott választások kezdeményezését.

Bronislaw Komorowski államfő, aki Tusk politikai szövetségese, csütörtökön szintén említést tett a voksolás előre hozásának eshetőségéről. Mint fogalmazott, "különösen nehéz helyzetekben először a hivatalban lévő hatóságnak kell cselekednie (...), de ha ez nem lehetséges, akkor a demokratikus választások mechanizmusához kell folyamodni".

A következő választásra a hivatalos menetrend szerint a jövő év végén kerülne sor Lengyelországban. Választást előre hozni akkor lehet, ha azt a parlament kétharmados többséggel megszavazza.

Egy frissen kiadott közvélemény-kutatás szerint - amely már a lehallgatási botrány kezdete után készült - jelenleg legnagyobb szavazói támogatással (32 százaléknyival) az ellenzéki Jog és Igazságosság párt bír. A kormányfő Polgári Platformjának népszerűsége májushoz képes 3 százalékponttal, 25 százalékra esett.

A lehallgatási botrány a múlt hét végén tört ki Lengyelországban. A Wprost című hetilap több, magas állami posztot betöltő személy titokban felvett beszélgetését közölte, köztük Marek Belka jegybankelnök és Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter azon megbeszélését, amelyben a miniszter pénzkibocsátást követelt a központi bank vezetőjétől.

Tusk csütörtökön azt is elmondta, hogy a jövő hét elején dönt arról, Sienkiewicznek távoznia kell-e posztjáról. Mint fogalmazott, azt fogják megvizsgálni, "van-e még lehetőség arra, hogy Sienkiewicz objektív és hatékony lépéseket tegyen ebben az ügyben". "Ha az derül ki, hogy már nincsenek meg azok a feltételek, amelyek szükségesek funkciójának maradéktalan betöltéséhez (...), felmentése nem fog problémát okozni" - tette hozzá.

A kormányfő ismét bírálta a lehallgatásokat, és arra kérte a sajtót, hogy segítsen az igazságszolgáltatásnak azonosítani "a törvénytelen lehallgatások mögött álló bűnözőket". A hangfelvételeket közzétevő Wprostot pedig arra szólította fel, hogy hozza nyilvánosságra a birtokában lévő összes felvett magánbeszélgetést. Tusk arra hivatkozott, hogy ellenkező esetben a kormány zsarolható marad.

A miniszterelnök egyúttal elítélte, hogy a hetilap vezetősége szerdán megakadályozta a hatóságokat a helyszíni "vizsgálódásban". A lengyel belbiztonsági szolgálat (ABW) emberei a Wprost című hetilap szerkesztőségében le akarták foglalni a lehallgatási botránnyal kapcsolatos hanganyagokat, de a szerkesztőség nem volt hajlandó átadni azokat.

A csütörtöki sajtótájékoztatón egy neves lengyel újságírónő, Monika Olajnik bírálta a szerkesztőség elleni razziát. Mint mondta, nem tud olyan esetről, hogy egy demokratikus jogállamban a belbiztonsági szolgálat vagy az ügyészség emberei erőszakkal hatoltak volna be ilyen intézménybe. "1989 óta először a teljes újságíró-közösség Ön ellen van, miniszterelnök úr" - fogalmazott.

Donald Tusk válaszában azt mondta, hogy kormányfőként nincs ráhatása arra, amit az ügyészség emberei tesznek. Kijelentette, hogy tiszteletben kívánja tartani a véleménynyilvánítás szabadságát, de - ismételte meg - a törvénytelen felvételek készítőit meg kell találni, és azt is meg kell akadályozni, hogy a felvételekkel zsarolják a kormánytisztviselőket.