A történelmi hagyományoknak megfelelően II. Erzsébet királynő beszédével kezdődött a hivatalos idei brit parlamenti évad, amely az utolsó a jövő tavasszal esedékes választások előtt.

A 88 esztendős uralkodó, akinek kezébe a mindenkori brit kormány adja a következő törvényalkotási évre szóló programot, a Lordok Házában 11 törvényjavaslatot ismertetett. A beszéd tartalmazta emellett a konzervatív-liberális kormánykoalíció külpolitikai célkitűzéseinek főbb pontjait is, és ezek között hangzott el, hogy a brit kormány az EU reformjára törekszik. Ennek részeként London el akarja érni, hogy az unió tagországai és a nemzeti parlamentek a jelenleginél "erőteljesebb szerepet" kapjanak.

A királynő által ismertetett programban erről a kérdésről ennél több részlet nem szerepelt, de David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök már a minap egyenes utalást tett a kormány e törekvésére. Cameron a hét elején, egy közelgő vidéki időközi választás kampányrendezvényén kijelentette: olyan Európára van szükség, amely "tiszteli a nemzetállamokat", és amely megérti a múlt heti európai parlamenti választások azon üzenetét, hogy "az EU túlságosan nagyra nőtt, túl sokat parancsolgat és túl sokszor avatkozik be".

A tagállami hatáskörök bővítése és az EU döntési jogköreinek szűkítése régóta a brit EU-politika központi célkitűzése. A brit kormány újra akarja tárgyalni Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal, és ennek elsődleges eleme azoknak a döntési jogköröknek a "hazatelepítése", amelyek London megítélése szerint nem uniós, hanem tagállami hatáskörbe tartoznak.

A királynő által szerdán ismertetett programban szerepelt "az újkori rabszolgaság" elleni törvénytervezet is. A brit kormány az új törvényben kötelezné a brit vállalatokat annak folyamatos ellenőrzésére, hogy beszállítóik nem alkalmaznak munkaközvetítők által rabszolgasorban tartott munkavállalókat. A tervezet a jelenlegi 14 évről életfogytiglanra módosítaná az embercsempészetért és az így Nagy-Britanniába csalt munkavállalókkal szembeni embertelen bánásmódért kiszabható legsúlyosabb büntetést.

E törvényjavaslatnak komoly kelet-európai vonatkozásai vannak. A brit hatóságok az utóbbi időszakban számos olyan bűncselekményt derítettek fel, amelyek elkövetői közép- és kelet-európai EU-tagállamokból csaltak jól fizető állások ígéretével Nagy-Britanniába munkavállalókat, akikkel szemben sokszor brutális visszaéléseket követtek el. Nemrégiben két magyar embercsempészt ítéltek el Angliában ilyen bűncselekmény miatt.

Szerepel a törvényalkotási programban az alsóházi képviselők visszahívhatóságának megteremtése is, súlyos etikai vagy szabadságvesztéssel sújtható jogi kihágás esetén. A visszahívási eljárás beindításához a tervezet szerint az lesz szükséges, hogy az adott választókerület bejegyzett választóinak 10 százaléka aláírja a képviselő visszahívását követelő petíciót.