Döntését indokolva a nemzethez hétfőn intézett televíziós beszédében az uralkodó elmondta, hogy akkor kezdte el komolyan foglakoztatni a lemondás gondolata, amikor januárban betöltötte a 76. életévét.

I. János Károly úgy vélte, fia, a 46 éves Fülöp herceg készen áll az uralkodásra. Úgy gondolja, hogy fia "a remény új korszakát fogja megnyitni, amelyben a megszerzett tapasztalat és az új generáció lendülete egyesül".

A spanyol trónörökös, Asztúria hercege V. Fülöp néven lesz király, azt azonban egyelőre nem tudni pontosan, hogy mikor történik meg a hatalomátadás.

A királyi palota ügyeit ismerő egyik forrás arról tájékoztatta a Reuters brit hírügynökséget, hogy a lemondásnak politikai okai voltak. Szerinte az uralkodó már januárban döntött a hatalomátadásról, azonban annak bejelentését a május 25-i európai parlamenti választások utánra halasztotta.

"A legjobbakat kívánom Spanyolországnak, amelynek egész életemet szenteltem, amelynek szolgálatába állítottam minden képességemet, lelkesedésemet és hitemet" - mondta a király.

I. János Károly két nappal a spanyol államot vezető Francisco Franco tábornok halála után, 1975. november 22-én lépett trónra. Az 1978-ban a politikai erők közötti konszenzus jegyében megszületett új demokratikus alkotmány inkább jelképes szerepet adott az uralkodónak. A demokratikus politikai átmenetben mégis fontos szerepet játszott.

A király egészsége megrendült az utóbbi években, ráadásul a diktatúrából a demokráciába való átmenet során megalapozott népszerűségét a királyi családhoz kötődő több botrány is megtépázta. Míg az ezredforduló táján egy felmérésben I. János Károly minden idők legnépszerűbb spanyolja volt, az utóbbi években a súlyos gazdasági visszaesés következményeivel küszködő spanyolok bizalma megrendült benne, szemére vetették fényűző életvitelét, nehezen átlátható vagyonát és a politika érzékeny területeire tett kiruccanásait.