Hozzátette: ugyanez érvényes Moldovára is, a NATO pedig elvárja Oroszországtól: tartsa tiszteletben Ukrajna és Moldova szuverenitását és ne próbálja destabilizálni se Ukrajnát, se Moldovát.

"Azok után, amit Ukrajnában láttunk, senki sem bízhat abban, ha Oroszország garantálja valamely állam szuverenitását és területi egységét" - fogalmazott Rasmussen, hozzátéve, hogy miután Oroszország 1994-ben garanciát vállat Ukrajna területi épségére, most "illegális katonai műveletekkel, erővel elveszi területét".

Kifejtette: az orosz agresszió aláaknázza azokat az elveket, amelyekre a béke és jólét épül, a népek önrendelkezésének elvét és ismét a már elvetett "befolyási övezetek" elvét helyezi előtérbe. Úgy értékelte: most bebizonyosodott, milyen fontos a közös védelem, amelynek "Európa és Észak-Amerika erős kapcsolata képezi a szilárd alapját".

Rasmussen arról biztosította Romániát, hogy "nincs egyedül" a térségben kialakult komoly válsággal szemben, hiszen tagja a NATO-nak, amelyben mindegyik szövetséges élvezi a NATO teljes védelmét.

Közös sajtóértekezletükön Basescu arról beszélt, hogy Románia a NATO keleti szárnyának megerősítését szorgalmazza. Úgy vélekedett: a Fekete-tenger lett a térség "legsérülékenyebb" pontja és emiatt is szükség van a felborult stratégiai egyensúly helyreállítására.

Basescu köszönetet mondott Rasmussennek, hogy a Krím orosz annektálásával megnövekedett instabilitásra a tagállamok szolidárisan reagáltak: az Egyesült Államok, Franciaország és Kanada harci repülőket küldött Lengyelországba és Romániába, illetve hadihajókat a Fekete-tengerre. A NATO mint szövetség is a legmagasabb szinten, a főtitkár jelenléte által fejezi ki eltökéltségét, hogy komolyan veszi a kollektív védelmet - hangsúlyozta Basescu a NATO-főtitkárral közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén.