Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára úgy fogalmazott: a visegrádi együttműködés ma "napi gyakorlat". Mint mondta, a csoportot alkotó országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) minden kérdésben keresik a közös pontot, de nem baj, ha valamiben nem értenek egyet.

Balázs Péter volt külügyminiszter és EU-biztos, valamint Iván Gábor zágrábi magyar nagykövet egyaránt úgy vélik, egyelőre hatékonyabbnak és befolyásosabbnak mutatkozik az együttműködés, ha a négy ország alkotta csoportot nem bővítik ki, de egy-egy konkrét kérdésben az érintett más szomszédos országokkal konzultálni kell. Balázs Péter hangsúlyozta, hogy a négy ország közti együttműködés "önkéntes, szinte semmilyen jogi kényszerűség nincsen", Iván Gábor pedig kiemelte, hogy az uniós szabályozás sok területére vonatkozóan a jövőben is fennmarad a közös érdekeltség.

A Felzárkóztunk vagy lemaradtunk? Tíz éve az Európai Unióban című konferencia második napján rendezett beszélgetés egyik fontos témája a 2011-es magyar uniós elnökség volt. Győri Enikő ennek kiemelkedő eredményei közé sorolta a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások lezárását, az energiapolitika terén elért eredményeket, továbbá az uniós romastratégia és a Duna-stratégia megszületését, utóbbiakkal kapcsolatban külön hangoztatva, hogy az elnökség után is napirenden maradtak.

Balázs Péter szerint az elnökség alatt a magyar szakértőkről egyértelműen kiderült, hogy jól tudják kezelni a témákat, ugyanakkor ez az időszak arra is alkalmat teremtett, hogy az a benyomás keletkezzék, hogy Magyarországon az EU "barátból furcsa kellemetlenséggé" vált. Iván Gábor az elnökség fontos hozadékaként említette meg a magyar közigazgatás felkészítését. Mint mondta, Magyarországnak az elmúlt tíz évben folyamatosan jól azonosítható véleménye volt olyan markáns ügyekben, mint például a bővítés vagy a hétéves uniós keretköltségvetés.

Szó esett az uniós kettős mérce kérdéséről is. Győri Enikő úgy vélte, hogy az "létező dolog", és példaként hozta a Magyarországnak járó kohéziós pénzek elrendelt - majd később visszavont - részleges felfüggesztését. Balázs Péter - aki uniós biztos is volt - azt említette meg, hogy eljárásjogilag kettős mércére nincs mód az unióban.

Marján Attilának, a Magyar Külügyi Intézet európai kutatási igazgatójának vezetésével panelbeszélgetés folyt arról is, mik a csatlakozás legfontosabb pozitív eredményei, és járt-e a tagság valamilyen hátránnyal. Ezen Rácz Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának kutatási igazgatója úgy értékelte: sikerült elérni, hogy a politikai elit megismerje új kapcsolatrendszerét, és eljutni oda is, hogy az uniós támogatások vagy a határok szabad átjárását biztosító Schengen terén nincs már megkülönböztetés. Beszélgetőtársaival együtt úgy vélekedett, érdemes volna mielőbb belépni az eurózónába, egyebek között azért, mert akkor nem lenne árfolyamkockázat.

Csaba László, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az MTA tagja szerint az EU-tagság előnye, hogy Magyarország "visszatért Európába", és megszűnt "kompország" lenni. Megítélése szerint a csatlakozással a nemzet határokon túlnyúló egyesítésében is jelentős előrelépés történt, és további eredmény, hogy a Magyarországon működő intézmények ma nem rosszabbak, mint az Európai Unió átlaga. Hangot adott annak a véleményének is, hogy az unióban a magyar érdekek képviselete hatékonyabb lehet, ha ahhoz szövetségeseket sikerül találni.

Darvas Zsolt, a Corvinus egyetem docense szerint az uniós csatlakozás lehetőséget ad a tagoknak, hogy a stabil jogrendszert előnyükre használják ki. Állást foglalt amellett, hogy az integráció szintje tovább emelkedjen

Kedden osztották ki a témához kapcsolódó pályázatok közül kettőnek a díjait, ezeket Győri Enikő adta át Szemlér Tamás, a Budapesti Gazdasági Főiskola dékánja, illetve Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője társaságában. A kisfilmeknek kiírt pályázat első díját Csuzi Márton kapta Akkor és most című alkotásáért. Az egyetemi esszépályázat első díját Kempler Károly nyerte az Európai Unió oktatáspolitikájának hatásai a magyar felsőoktatásra című írásával. Második díjjal a kisfilmek kategóriájában Mikulán Dávid, harmadik díjjal Ekker Dorina filmjét tüntették ki, míg az egyetemi esszépályázaton Gömböcz Dóra kapott második, Hrotkó Botond harmadik díjat, Novák Pált pedig különdíjjal jutalmazták.

A háromnapos konferencia szerdán folytatódik, a fő témák az EU agrárpolitikája, az uniós pénzek felhasználása, valamint a lakosság részvétele az unió életében.