Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Putyin megfenyegette Kijevet a kelet-ukrajnai terrorellenes akció miatt

Az orosz államfő azzal fenyegette meg a kijevi döntéshozókat, hogy következményei lesznek az "ukrán nép elleni akciónak", és azok érinteni fogják az orosz-ukrán állami kapcsolatokat is. Vlagyimir Putyin egy szentpétervári sajtófórumon csütörtökön a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleteket komoly bűncselekménynek, a kijevi hatalmat pedig juntának nevezte.

Az orosz elnök nem részletezte, milyen következményekkel járhat az ukrajnai akció. Azt mondta, hogy "amennyiben a jelenlegi kijevi rezsim a hadsereget kezdte bevetni Ukrajnán belül a lakosság ellen, akkor ez egy nagyon komoly bűncselekmény saját népe ellen". Hozzátette, hogy még Viktor Janukovics, - Moszkva álláspontja szerint - Ukrajna törvényes elnöke sem határozta el magát arra, hogy bevonja a hadsereget a kijevi tüntetések szétkergetésébe, bár erre neki volt felhatalmazása.

Vlagyimir Putyin szerint a jelenlegi kijevi hatalomnak nincs ilyen felhatalmazása, lépéseinek törvényessége pedig korlátozott. "Ez egy junta, egy bizonyos klikk" - mondta. Szerinte az Oroszországgal szomszédos Kelet-Ukrajnában folyó terrorellenes akció nem a konfliktus kiélezett szakasza, hanem "büntető művelet".

Az orosz elnök a függetlennek nevezett regionális és helyi sajtó képviselőivel szervezett szentpétervári találkozón közölte, hogy amennyiben a Krím nem vált volna az Oroszországi Föderáció részévé, a helyzet a félszigeten sokkal rosszabban alakult volna, mint Délkelet-Ukrajnában. "Ha nincs Oroszország valódi támogatása a Krímben élő embereknek, akkor ott nem lehetett volna megvalósítani az állampolgárok akaratnyilvánításának civilizált folyamatát" - fogalmazott az orosz államfő. Szerinte mindez azt bizonyítja, hogy Moszkva mindent helyesen és idejében tett meg.

Putyin az orosz fegyveresek biztosításával március 16-án megtartott krími népszavazásra utalt, amelyen a résztvevők csaknem 100 százaléka igent mondott a félsziget Oroszországhoz való csatlakozására. A szimferopoli parlamentben egyoldalúan kikiáltott Krími Köztársaságot és a félszigeten lévő különleges státuszú Szevasztopol várost március 21-én új jogi alanyként csatolták Oroszországhoz.

Az orosz államfő nehezményezte, hogy a múlt csütörtöki genfi megállapodásban meghatározott feltételek nem teljesülnek: sem a Jobboldali Szektort, sem a többi ukrán radikális szervezet nem fegyverezték le, és a különböző csoportosulások nem hagyják el az általuk elfoglalt épületeket.

Eközben az orosz külügyminiszter is élesen bírálta a kijevi hatalmat a kelet-ukrajnai terrorellenes műveletek miatt. Szergej Lavrov libanoni kollégájával folytatott moszkvai tárgyalása után kijelentette, hogy mindez annak a "felelőtlen politikának az eredménye, amely a szélsőségesen nacionalista, (...) nagyrészt neonáci csoportosulásokra támaszkodik, amelyeket a február 21-én Kijevben (Viktor Janukovics és az ukrán ellenzék között) létrejött megállapodás értelmében le kellett volna fegyverezni".

Lavrov szerint a kijevi hatalom nyugati támogatása azt jelzi, hogy nem akarnak Ukrajnában nemzeti egységkormányt létrehozni.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×