Az orosz elnök nem részletezte, milyen következményekkel járhat az ukrajnai akció. Azt mondta, hogy "amennyiben a jelenlegi kijevi rezsim a hadsereget kezdte bevetni Ukrajnán belül a lakosság ellen, akkor ez egy nagyon komoly bűncselekmény saját népe ellen". Hozzátette, hogy még Viktor Janukovics, - Moszkva álláspontja szerint - Ukrajna törvényes elnöke sem határozta el magát arra, hogy bevonja a hadsereget a kijevi tüntetések szétkergetésébe, bár erre neki volt felhatalmazása.

Vlagyimir Putyin szerint a jelenlegi kijevi hatalomnak nincs ilyen felhatalmazása, lépéseinek törvényessége pedig korlátozott. "Ez egy junta, egy bizonyos klikk" - mondta. Szerinte az Oroszországgal szomszédos Kelet-Ukrajnában folyó terrorellenes akció nem a konfliktus kiélezett szakasza, hanem "büntető művelet".

Az orosz elnök a függetlennek nevezett regionális és helyi sajtó képviselőivel szervezett szentpétervári találkozón közölte, hogy amennyiben a Krím nem vált volna az Oroszországi Föderáció részévé, a helyzet a félszigeten sokkal rosszabban alakult volna, mint Délkelet-Ukrajnában. "Ha nincs Oroszország valódi támogatása a Krímben élő embereknek, akkor ott nem lehetett volna megvalósítani az állampolgárok akaratnyilvánításának civilizált folyamatát" - fogalmazott az orosz államfő. Szerinte mindez azt bizonyítja, hogy Moszkva mindent helyesen és idejében tett meg.

Putyin az orosz fegyveresek biztosításával március 16-án megtartott krími népszavazásra utalt, amelyen a résztvevők csaknem 100 százaléka igent mondott a félsziget Oroszországhoz való csatlakozására. A szimferopoli parlamentben egyoldalúan kikiáltott Krími Köztársaságot és a félszigeten lévő különleges státuszú Szevasztopol várost március 21-én új jogi alanyként csatolták Oroszországhoz.

Az orosz államfő nehezményezte, hogy a múlt csütörtöki genfi megállapodásban meghatározott feltételek nem teljesülnek: sem a Jobboldali Szektort, sem a többi ukrán radikális szervezet nem fegyverezték le, és a különböző csoportosulások nem hagyják el az általuk elfoglalt épületeket.

Eközben az orosz külügyminiszter is élesen bírálta a kijevi hatalmat a kelet-ukrajnai terrorellenes műveletek miatt. Szergej Lavrov libanoni kollégájával folytatott moszkvai tárgyalása után kijelentette, hogy mindez annak a "felelőtlen politikának az eredménye, amely a szélsőségesen nacionalista, (...) nagyrészt neonáci csoportosulásokra támaszkodik, amelyeket a február 21-én Kijevben (Viktor Janukovics és az ukrán ellenzék között) létrejött megállapodás értelmében le kellett volna fegyverezni".

Lavrov szerint a kijevi hatalom nyugati támogatása azt jelzi, hogy nem akarnak Ukrajnában nemzeti egységkormányt létrehozni.