Soha ilyen sokan nem maradtak még távol a helyhatósági választások első fordulójában. Leginkább a szocialista tábor tartózkodott, noha a kormánypárt azért nem folytatott országos kampányt, hogy helyi jelöltjeik eredményére ne legyen hatással Francois Hollande államfő és kormánya népszerűtlensége. A szélsőjobboldal sikeres mozgósítása viszont jelentős nyomásként nehezedhet a jobbközép ellenzékre a jövő vasárnapi második fordulóban, s megakadályozhatja számos város elhódítását a baloldaltól, amely jelenleg 54,5 százalékát irányítja annak az összesen 1100 településnek, amelyek lakosságszáma meghaladja a kilencezret.

A BVA közvélemény-kutatóintézet exit poll eredménye szerint országos szinten a legalább 3500 lakosú településeken az ellenzéki jobboldal a szavazatok 48, míg a kormányzó baloldal a 43 százalékát szerezte meg, a Nemzeti Front hét százalékot ért el.

"A baloldal megkapta a várt pofont, legalábbis országos szinten. Noha számos nagyvárost sikerül majd megtartania, ezzel sem fogja tudni leplezni jelentős visszaesését országos szinten" - olvasható a BVA közleményében. A közvélemény-kutatóintézet ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy miután a szélsőjobb nagyon jó eredményt ért el, s számos helyen bejutott a második fordulóba, amelyhez a szavazatok legalább tíz százalékára volt szükség, a jövő vasárnapi hármas baloldali-jobboldali-szélsőjobboldali csatákból a második fordulóban a kisebbségi pozícióból indult kormánypárt kerülhet ki győztesen.

Az urnazárást követő első percekben Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke elsőként szólalt meg, s úgy vélte: pártja kiváló szereplése azt mutatja, hogy véget ért a baloldal és jobboldal közötti "kétpólusú politikai élet" Franciaországban.

Jean-Marc Ayrault kormányfő arra kért "minden demokratikus erőt", hogy a második fordulóban akadályozza meg szélsőjobboldali polgármesterek megválasztását.

Jean-Francois Copé, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) főtitkára szerint "a feltételek adottak (a jobboldalnak) egy nagy győzelemhez a második fordulóban". Az ellenzék vezetője azt kérte a Nemzeti Front szavazóitól, hogy a jövő vasárnapi második fordulóban az UMP jelöltjeire adják le voksukat. "Soha nem fogjuk azt kérni a választóinktól, hogy szavazzanak a Nemzeti Frontra, de azt sem, hogy a Szocialista Pártra, amelynek szövetségese (a szélsőbaloldali) Baloldali Front" - tette hozzá.

A helyhatósági választásokon közel 45 millió francia és Franciaországban élő európai uniós állampolgár 36 700 ezer önkormányzat tagjait választja meg a következő hat évre. Ez az első alkalom, hogy a jelenleg 20 százalékos tetszési mutatóval rendelkező Francois Hollande 2012-es elnökké választása óta szavazóurnákhoz vonultak a franciák.

Miközben az elnökválasztások általában 90 százalék körül mozog a részvételi arány, az elmúlt 25 évben minden más választáson egyre jelentősebb a távolmaradás. Ez az elemzők szerint egyrészt a botrányoktól hangos politikai elit elutasítását jelenti, másrészt jól mutatja a választók kiábrándultságát, akik nem hisznek abban, hogy a politikusok képesek jelentősen változtatni a dolgok menetén.