A bíróság szerint ezzel a magyar hatóságok megsértették a fővárosi VII. kerület egykori vezetőjének ahhoz fűződő jogát, hogy ésszerű időn belül lefolytassák ellene az eljárást, vagy amíg ez tart, visszanyerhesse szabadságát.

Hunvald György keresetében összesen több mint 32 millió forint kártérítést követelt, ám a bíróság ezt elutasította és mindössze 2700 euró (mintegy 810 ezer forint) nem vagyoni jellegű kártérítést ítélt meg az egykori polgármesternek.

Hunvald a fogva tartása alatt elmaradt jövedelme miatt 22 105 103 forint vagyoni, továbbá 10 millió forint nem vagyoni jellegű kártérítést követelt, de a strasbourgi bírák nem láttak ok-okozati összefüggést a polgármester anyagi kára és a magyar állam által elkövetett jogsértés között.

Az emberi jogi bíróság leszögezi, hogy a fogva tartás hosszának indokoltságát nem lehet a körülményektől elvonatkoztatva vizsgálni, csak az ügy sajátosságainak figyelembe vételével, s a tagállami hatóságok feladata, hogy biztosítsák, hogy az előzetes letartóztatás ne haladja meg az indokolt mértéket.

A magyar hatóságok a felmerült bűncselekmények súlyossága, a szökés, elrejtőzés vagy másokkal összejátszás, továbbá a visszaesés veszélyei miatt hosszabbították meg folyamatosan Hunvald György vizsgálati fogságát.

A szökés veszélyét a bűncselekmények és a várhatóan kiszabott büntetés súlyosságára, valamint a bizonyíték bizonyos "elemére" hivatkozva látta indokoltnak a magyar bíróság, ám a védelem nem tudhatta meg, mi ez a bizonyíték - derül ki a strasbourgi ítéletből. A másokkal összejátszás és a visszaesés veszélyét pedig a felmerült bűncselekmény szervezett jellege és az érintett összegek léptéke okán tartotta indokoltnak a magyar bíróság, de Strasbourg úgy véli, a magyar bíróságok nem vizsgálták meg megfelelően, hogy ezek valóban alátámasztják-e a levont következtetéseket.

"A vádak súlyossága önmagában szükséges, de nem elégséges feltétel ahhoz, hogy (Hunvaldot) egész idő alatt fogva tartsák" - húzza alá ítéletében az emberi jogi bíróság, amely szerint a szökés és összejátszás, valamint a visszaesés megítélése esetén a magyar bíróság sablonos döntéseket hozott a vizsgálati fogság meghosszabbításáról, anélkül, hogy Hunvald György érveit érdemben megfontolta volna.

A strasbourgi bírák azt is megjegyzik, hogy a vizsgálati fogság 31 hónapja alatt nem látja nyomát, hogy a bíróság érdemben megfontolta volna enyhébb kényszerintézkedés, lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet alkalmazását.

"A bíróság azon a véleményen van, hogy a panaszos hosszú fogva tartása nem tekinthető szükségesnek az eljárás rendes lefolytatásának szempontjából" - foglalja össze döntését a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága.

Az ítélet egyelőre nem jogerős. A döntés ellen mind a magyar állam, mind Hunvald György fellebbezhet az úgynevezett Nagykamarához. A bíróság ítélete akkor válik jogerőssé és végrehajtandóvá, ha ezt három hónapon belül egyik fél sem kéri, vagy mindketten bejelentik, hogy nem óhajtanak élni ezzel a lehetőséggel.