Leszögezte, hogy Bukarest nem adja fel a schengeni csatlakozás "legitim célkitűzését" és arra vár, hogy a tagországok konszenzusra jussanak Románia és Bulgária felvételét illetően.

A román diplomácia vezetője ürügynek nevezte azt, hogy egyes schengeni tagországok a román igazságügyi reform ellenőrzését szolgáló úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmushoz kötik az ország felvételét. Szerinte az illető európai kormányok valójában belpolitikai kudarcaikat próbálják ezzel elkendőzni.

Corlatean úgy vélekedett, Románia kedvezőtlen körülmények túszává vált, az európai gazdasági válságért kell fizetnie, amely felerősítette az idegengyűlölő és kirekesztő álláspontokat.

Az Európai Unió belügyminisztereinek csütörtöki értekezletén egyes tagországok ellenkezése miatt nem került napirendre Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának kérdése. A litván uniós elnökség annyit közölt, hogy akkor térnek vissza a kérdésére, ha "kedvezőek lesznek a feltételek".

Corlatean szerint ilyen körülmények között nem lehet már egy újabb céldátumot kitűzni Románia és Bulgária számára: schengeni csatlakozásukra majd akkor kerül sor, ha Európa "békésebb időszakába" kerül.

Az Európai Bizottság több ízben leszögezte, hogy Románia és Bulgária teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit, felvételükről azonban egyhangú döntést kell hoznia a belügyminiszterek értekezletének. Mivel több tagország - főleg Hollandia, Németország, és Franciaország - elégedetlen a korrupció, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyságával, Románia és Bulgária - eredetileg 2011 tavaszára időzített - schengeni felvételét rendre elhalasztották.