Az Európa Tanács által szervezett tanácskozáson csütörtökön felszólalt Juhász Attila bv. ezredes, a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet - az egri börtön - parancsnoka. Az általa ismertetett friss adatokból az derül ki, hogy Magyarországon az európai átlagnál jóval magasabb - százezer főre vetítve 184 - a bebörtönzöttek száma.

Magyarországon 18 244 személy tölti szabadságvesztését, miközben a börtönök kapacitása 12 604-re elegendő, vagyis a helykihasználtság 143 százalék.
A magyarországi börtönök túlzsúfoltságának okai között az egri börtönparancsok megemlítette, hogy a bírák az utóbbi időben hosszabb időtartamú szabadságvesztés-büntetéseket szabnak ki, valamint hogy a "három csapás" néven ismert jogalkotás is növelte a kiszabott börtönbüntetések mennyiségét.

A helyzet megoldását célzó törekvésekről szólva Juhász Attila kiemelte egyebek közt azt, hogy a túlzsúfoltabb kelet-magyarországi börtönökből rabokat helyeznek át a kevésbé leterhelt nyugat-magyarországi fegyintézetekbe, illetve hogy a kormányzat 2015 végéig 3535 további férőhely megteremtését ígéri.

A Lausanne-i Egyetem által az Európa Tanács számára évente készített statisztikai összeállítás szerint 2011 szeptemberében Európában átlagosan 99,5 százalékos volt a börtönférőhelyek kihasználtsága. Túlzsúfoltság az európai országok mintegy felében volt tapasztalható. Magyarország vonatkozásában a 2011-es dátumhoz még 138,2 százalékos helykihasználtságot tüntettek fel a tanulmány összeállítói, tehát mintegy 5 százalékponttal alacsonyabbat, mint a friss adatokat ismertető Juhász Attila.

A legnagyobb túlzsúfoltság Magyarország mellett a szerbiai, görögországi, olaszországi és ciprusi börtönökben mutatkozott 2011-ben. Ami a százezer lakosra jutó bebörtönzöttek számát illeti, az általában a volt Szovjetunió utódállamaiban volt a legmagasabb, és Skandináviában a legalacsonyabb 2011-ben.
Abban a tekintetben, hogy az egyes országok mennyi pénzt fordítottak 2011-ben egy rab egy napi börtönben tartására, elképesztően nagy szóródást mutatnak a 2011-es adatok. Az európai átlag 50 euró volt, de ez úgy állt össze, hogy a legkisebb összeget erre fordító Bulgáriában csak három euró, Németországban mintegy száz euró, Norvégiában 330 euró (ez volt a számottevő méretű európai országok közt a legmagasabb összeg), San Marinóban pedig 750 euró. A magyarországi adat 27 és fél euró.

Hogy hány négyzetméter jut egy bebörtönzöttre, e tekintetben Magyarország a sereghajtók között volt a maga három négyzetméterével. Ausztriában ugyanez a mutató tíz négyzetméter.