Az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának alelnöke a Magyar-Német Fórum 23. éves közgyűlésén hangsúlyozta: "tömeges érdeklődés" mutatkozik a magyar válságkezelés eredményei iránt, hiszen Magyarország az "ezerszer kipróbált", de nem működő eszközök helyett újakat dolgozott ki, és erre van szükség máshol is Európában.

Szájer úgy vélte, a magyar gazdaság három év után már "jobban teljesít", és Magyarország tartósan betartja a maastrichti követelményeket.
Európai szinten is "innoválni kell", és nem szabad visszatérni a válság előtt alkalmazott eszközökhöz. "Kell egy kis kísérletezés, kell egy kis merészség" a gondok megoldásához - hangsúlyozta Szájer József.

Szerinte az EU megoldatlan ügyei közé tartozik például a közösségi és nemzetállami hatáskörök szétválasztása. Súlyos gond, hogy nincsen pontos, egységes mérce a demokratikus működés megítélésére, ami a magyarországi folyamatokkal kapcsolatos bírálatok egyik fő oka. Egyebek mellett az sincs rendben, hogy csaknem tíz évvel a 2004-es bővítés óta még mindig régi és új tagállamokról beszélnek - mondta a politikus.

Michael Roth, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) Európa-politikai szóvivője beszédében kiemelte: az EU az eddigi legmélyebb legitimációs és bizalmi válságba került. A fiatalkori munkanélküliség rendkívül magas szintje például sokaknak azt jelenti, hogy az EU kudarcot vallott. Ezért nemcsak a gazdasági válságot kell megoldani, hanem arról is meg kell győzni az embereket, hogy az EU "nem a probléma, hanem a megoldás része".

Úgy vélte, az uniós integrációban a közösségi megoldásokra kell támaszkodni, és nem a kormányközi együttműködés erősítésére. Ugyanakkor a szükséges átalakításokat az uniós szerződések módosítása nélkül, a jelenlegi szerkezeten belül maradva kell végrehajtani.

Hangsúlyozta: a jogállamiság és a demokratikus működés vizsgálatára egységes rendszert kell kidolgozni, és "minden országot ugyanazzal a mércével kell vizsgálni". Ennek az elemzésnek valamennyi tagállamra ki kell terjednie, hiszen bármelyik országban lehetnek gondok, Németországban például az antiszemitizmus - mondta Michael Roth.

A Magyar-Német Fórumot 1991-ben az akkori két kormányfő, Antall József és Helmut Kohl kezdeményezésére alapították. A találkozókon a két ország együttműködésének fejlesztésén dolgozó politikusok, tudósok, gazdasági szakemberek cserélnek eszmét. Az idei, kétnapos fórum fő témája Európa jövője, a jövő májusi európai parlamenti választás, a regionális politika, valamint a versenyképesség, az innováció és a duális szakképzés.

Balázs Péter volt külügyminiszter, a Magyar-Német Fórum társelnöke az első napot záró felszólalásában kiemelte: a fórum nagy értéke a "politikai sokszínűség". Ez a német résztvevőket tekintve az idei programban is tükröződik, magyar oldalról viszont "egyetlen egy ellenzéki képviselő sem szerepel".
Hangsúlyozta: vissza kell térni a korábbi gyakorlathoz, "legyenek itt minden politikai oldal képviselői, hogy tudjanak egymással beszélni".

Az ülés levezető elnöke, Mathias Jopp, a berlini Európa-politikai Intézet (IEP) igazgatója azt mondta, a fórum magyar résztvevőinek listája alapján érezhető egyoldalúságot elsősorban szervezési, időpont-egyeztetési problémák magyarázzák.