Infostart.hu
eur:
367.95
usd:
328.28
bux:
141376.65
2026. október 5. hétfő Aurél

Bombák hullottak a Nagy-korallzátonyra egy amerikai hadgyakorlaton

Két amerikai harci gép négy nem éles bombát dobott le az Ausztrália északkeleti partvidékén húzódó Nagy-korallzátony Természetvédelmi Parkra egy félresikerült hadgyakorlat során.

Az amerikai haditengerészet Bonhomme Richard repülőgép-anyahajójáról feszállt két AV-8B Harrier típusú harci gép egy-egy robbanóanyagot nem tartalmazó, úgynevezett inert bombát és egy-egy nem élesített bombát dobott le az UNESCO világörökség listáján szereplő tengeri természetvédelmi területre még kedden.

Az amerikai 7. flotta parancsnokságának hétvégi közleménye szerint "a négy bombát a vízbe dobták több mint 50 méterre a korallzátonyoktól, hogy minimalizálják a korallok esetleges károsodását. Egyik sem robbant fel."

A harci gépeknek a közeli Townsend sziget kijelölt térségére kellett volna ledobni a bombákat, de a bevetést lefújták, amikor az irányítók jelezték, hogy az nem kockázat nélküli. A pilóták a vészhelyzetben megszabadultak a bombáktól, mivel kevés üzemanyaguk volt, és a bombákkal a fedélzetükön nem landolhattak volna - tette hozzá a közlemény.

A vészhelyzet az amerikai és az ausztrál haditengerészet kétévente megrendezett Talisman Saber nevű hadgyakorlatán történt, amelyen 28 ezer tengerész vesz részt három héten át.

"Hogyan tudják megvédeni a környezetet, miközben bombázzák a korallzátonyt?" - hangoztatta Gaeme Dunstan ausztrál környezetvédő és háborúellenes aktivista, aki ellenzi a közös hadgyakorlatot.

Az ausztrál partok mentén húzódó, mintegy 345 ezer négyzetkilométer felületű Nagy-korallzátony mintegy 3000 korallzátonyával és több száz trópusi szigetével a világ legnagyobb korallzátonya. 1981 óta szerepel az UNESCO világörökség listáján, az elmúlt 27 évben korallfelületének több mint a felét elvesztette időjárási (viharok), éghajlati (felmelegedés) és ipari tényezők miatt.

Címlapról ajánljuk
Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsádi László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×