eur:
389.56
usd:
363.15
bux:
68123.99
2024. május 2. csütörtök Zsigmond

Meghalt Hugo Chávez

Meghalt Hugo Chávez venezuelai elnök. A dél-amerikai politikus hosszú ideje küzdött rákbetegséggel, és 58 éves korában érte a halál.

Korábban összehívták Venezuela legfelsőbb vezetését, miután ismét romlott az államfő egészségi állapota. A caracasi kormány hétfőn közölte azt, hogy Hugo Chávezt újabb légúti fertőzés érte, és akut légzési nehézségekkel küszködik.

Hugo Rafael Chávez Frías 1954. július 28-án született Sabanetában, egy venezuelai tartomány székhelyén. Szülei tanárok voltak, akiknek hat gyermeke született, ő a második a testvérek sorában. Mivel szülei szegények voltak, anyai nagyanyja nevelte. Gimnáziumi tanulmányai során a reál tárgyakból tűnt ki, de érdeklődést mutatott a sport, főleg a baseball, a festészet, az irodalom és a színművészet iránt is, több színműnek, mesejátéknak a szerzője. 1971-ben érettségizett, felvették a Venezuelai Katonai Akadémiára, ahol 1975-ben a hadmérnöki szakon szerzett diplomát. Ejtőernyős tisztként szolgált, és fokozatosan haladt előre a ranglétrán: 1977-ben főhadnaggyá, 1982-ben pedig századossá léptették elő. Ezekben az esztendőkben behatóan tanulmányozta anyai dédapja, Pedro Pérez Delgado életét, aki a XX. század elején fegyveresen támadt Juan Vincente Gómez diktatúrája ellen.

1982-ben megalapította a Bolívari Forradalmi Mozgalom 200-at (a szám Simon Bolívar születésének 200. évfordulójára utal). Az év decemberében tiszttársaival esküt tettek, hogy megreformálják a hadsereget, és harcot indítanak egy új köztársaságért.

1986-ban ezredessé nevezték ki, 1988-ban pedig a Nemzeti Védelmi és Biztonsági Tanács titkárává. 1989-ben felvette a politikatudományi szakot a caracasi Simón Bolívar egyetemen, de tanulmányait nem fejezte be. 1991-ben kinevezték egy ejtőernyős dandár parancsnokává. Titkos tanulmányokat írt a forradalmi átmenetről, és társaival 1992 februárjára tűzték ki a felkelés időpontját.

1992. február 4-én több városban egyidejűleg kezdődött a felkelés: elfoglalták az állami televíziót, és az elnöki palotát is ostrom alá vették. Másnap délelőttre azonban egyértelművé vált, hogy a lázadás elbukott. Chávez megadta magát, és a televízió képernyőjén kért bocsánatot. A szociáldemokrata Carlos Andrés Perez elleni sikertelen államcsínyért két évre bebörtönözték.

Szabadulása után, 1994-ben forradalmi pártot alapított, az Ötödik Köztársaság Mozgalmat, amely rövid időn belül rendkívül népszerűvé vált. Négy év múlva, 1998-ban a parlamenti helyek 34 százalékát szerezték meg a Mozgalom körül csoportosuló baloldali erők. Chávez 1998 decemberében már demokratikus úton érte el célját: a leadott voksok 56 százalékával megnyerte az elnökválasztást. Hivatalába 1999 februárjában iktatták be.

Példaképe a XIX. századi latin-amerikai függetlenségi mozgalom hőse, Simón Bolívar, akire a baloldali-nacionalista elnök rendszeresen hivatkozott beszédeiben. 1999 decemberében a venezuelai polgárok ismét az urnák elé járultak, és 55 százalékos részvétel mellett több mint 71 százalékuk az új, "bolívari" alkotmány elfogadására voksolt. Az ország neve ekkor változott Venezuelai Bolívari Köztársaságra.

Chávez politikája mégsem talált egyöntetű támogatásra, amit bizonyít a 2002-ben szervezett két hónapos általános sztrájk, illetve katonai államcsíny. Az elnök mindkettőt átvészelte, amiként a leváltása céljából rendezett 2004. évi népszavazást is, amikor az ellenzék, szakszervezetek, nagyvállalatok, tömegtájékoztatási eszközök és művészek fogtak össze ellene.

2006-ban a szavazatok 62 százalékával újraválasztották az államfői tisztségbe. A 2007. évi kudarc után, 2009-ben számára kedvező eredménnyel végződött az a népszavazás, amelynek eredményeként módosították az alkotmányt: az új alaptörvény értelmében akárhány alkalommal újraválasztható az államfői tisztségre. 2009 augusztusában a parlament jóváhagyta az új választójogi törvényt, amelynek alapján a választási bizottság "átszabhatja" a választókerületeket, és úgy módosítja az arányos képviseleti rendszert, hogy azzal csökkenti a kis pártok parlamentbe jutásának esélyét. 2011 januárjában a Human Right Watch éves jelentésében azzal vádolta meg, hogy politikai ellenfelei üldözésére használja fel az igazságügyi szervezeteket.

2011 nyarán nyilvánosságra hozták, hogy daganatos betegségben szenved. Kubában többször megoperálták, majd utókezelésnek vetették alá. 2012 júliusában bejelentette, hogy "tökéletesen felgyógyult", és harmadszor is indul az elnökválasztáson. Az 1999 óta hatalmon lévő politikus fölényes győzelmet aratott az október közepén rendezett elnökválasztáson.

Az 58 éves Chávez december 11-én műtéten esett át, a negyediken 2011 júniusa óta. A műtét óta nem mutatkozott, nem szólalt meg nyilvánosan. Karácsonykor az utódjának jelölt Nicolas Maduro alelnök olvasta fel üzenetét, amelyben egyebek között azt kérte, hogy a hadsereg "továbbra is ügyeljen a nemzet egységére". Ugyanakkor Havannából nem tudott hazautazni január 10-i beiktatására, harmadik hatéves elnöki mandátumának kezdetér: az államfő csak február 18-án érkezett vissza Kubából, s március 5-én bekövetkezett haláláig a caracasi katonai kórházban kezelték.

Az elnök kétszer nősült, a két házasságból összesen öt gyermeke van.

Pénteken temetik Hugo Chávez venezuelai elnököt - jelentette be helyi idő szerint kedd éjszaka az ország külügyminisztere. A súlyos rákbetegségben szenvedő Chávez 58 éves korában kedd délután hunyt el egy caracasi katonai kórházban.

Elias Jaua nyilatkozatában közölte azt is, hogy az országban Chávez emlékére egyhetes nemzeti gyászt rendeltek el. Ugyancsak egyhetes nemzeti gyászt rendelt el a bolíviai államfő is, míg Argentínában három napos gyászt hirdettek a venezuelai elnök emlékére.

Jaua bejelentette, hogy az országban 30 napon belül új választást rendeznek. Addig - mint mondotta - ideiglenesen Nicolás Maduro alelnök veszi át a hatalmat. A korábbi hírek arról szóltak, hogy az alkotmány elírásainak megfelelően átmenetileg a parlament elnöke irányítja majd az országot.

A külügyminiszter bejelentette azt is, hogy Chávez holttestét szerdától a caracasi katonai akadémián ravatalozzák fel. A ravatal mellett a pénteki temetésig állandó virrasztás lesz. A pénteki temetésre több latin-amerikai ország vezetőjét várják - közölte a tárcavezető.

Jaua - aki a korábbi elnök egyik fő bizalmasa volt - azt hangoztatta, hogy az országban Chávez halálát követően is teljes mértékben nyugodt a helyzet.

Előzőleg Nicolás Maduro alelnök a lakosságot nyugalomra szólította fel. Bejelentette, hogy utasítást adott a hadsereg és a rendőrség egységeinek mozgósítására "a béke szavatolása érdekében", azt azonban nem közölte, hogy milyen arányú mozgósításról van szó. Televíziós nyilatkozatában ugyancsak egységet, nyugalmat és megértést sürgetett Diego Molero védelmi miniszter is. Az alelnökhöz hasonlóan szintén azt hangoztatta, hogy a hadsereg megvédi az ország szuverenitását.

Evo Morales bolíviai elnök - aki Chávez legszorosabb szövetségesének számított - könnyezve tartott televíziós nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy az elnök - mint fogalmazott - "örökké ösztönzőt jelent majd a szabadságért harcoló emberek számára". Az első értesülések szerint mély megdöbbenéssel fogadták a halálhírt Kubában is. Venezuela, illetve Hugo Chávez elnök Kuba egyik fő támogatójának számított.

Címlapról ajánljuk

Wéber Gábor elmondta, ki szorongathatja meg Max Verstappent

A hétvégi Forma–1-es Miami Nagydíjon is a Red Bull és Max Verstappen a fő esélyes – mondta az InfoRádióban Wéber Gábor. A kommentátor a 2024-es szezon első öt versenyének legfontosabb történéseit is elemezte, valamint kitért arra is, milyen következményei lehetnek annak, hogy Adrian Newey tervezőmérnök 2025-ben már biztosan távozik a vb-címvédő istállótól.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
Szép pluszban zárt Amerika

Szép pluszban zárt Amerika

Vegyes mozgásokat láttunk ma a nemzetközi részvénypiacokon, Európában a befektetők a Fed tegnapi üzeneteit emésztették, miközben tovább dübörgött a gyorsjelentési szezon is, például Európa legnagyobb cége, a gyógyszergyártó Novo Nordisk, valamint a Shell is ma jelentett - mindkét cég megverte az elemzői profitvárakozásokat. A vezető amerikai indexek egy százalék körüli pluszban fejezték be a napot. Ezzel a mai napi izgalmaknak még nincs vége, hiszen az amerikai zárás után jelent majd az Apple is, amely jelenleg a világ második legértékesebb cége a Microsoft után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×