Infostart.hu
eur:
386.67
usd:
328.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Európai Bizottság: 9 milliárd euróval többre van szükség az idén

A tervezettnél 9 milliárd euróval többre van szükség az idén ahhoz, hogy az Európai Unió minden vállalását teljesíteni tudja, ennyivel kellene kiegészíteni az unió idei költségvetését az Európai Bizottság számításai szerint - tudatta kedden Janusz Lewandowski költségvetésért felelős uniós biztos.

A legnagyobb összeggel, 8,3 milliárd euróval a kohéziós és vidékfejlesztési alapokra szánt forrásokat kellene kiegészíteni, kutatási projektek támogatására 423 millió euróval többre van szükség, az európai felsőoktatási diákcserét lehetővé tévő Erasmus-programnak pedig 90 millió euró többlettámogatásra volna szüksége - közölte a brüsszeli testület.

"Nem arról van szó, hogy a bizottság több pénzt kér, hanem arról, hogy a tagállamok teljesítik-e vállalásaikat; folyamatos támogatást nyújtanak az Erasmus-programban részt vevő diákoknak és Európa szegényebb térségeinek a kohéziós alapokon keresztül" - idézi José Manuel Barrosót, a bizottság elnökét a testület közleménye.

A bizottság azt is ismerteti, hogy az unió éves költségvetése a hétéves pénzügyi keret adott évre szóló része, és mivel a periódus elején elindított projektek az időszak végére érnek be, ezért a többéves keret vége felé haladva arányosan több a kiadás. A testület azt sem mulasztja el hozzátenni, hogy a múlt év legvégén 5 milliárd euró finanszírozási igényt már nem tudott teljesíteni, amelyet az idei pénzből kellett kifizetni. Emellett a bizottság kijelenti, hogy mind a tavalyi, mind az idei büdzsét végül jóval kisebb összeggel fogadták el a tagállamok és az Európai Parlament, mint amennyit a bizottság eleve szükségesnek látott.

"Többször szóltam, hogy a javasolt költségvetés folyamatos nyirbálásra nagy gondot okoz majd, hát most itt a baj. Jelenlegi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy teljesítsük kötelezettségeinket. Most a tanácson és a parlamenten a sor, hogy vállalják a felelősséget, mert a szükségesnél kisebb büdzsét hagytak jóvá" - fogalmazott keddi sajtótájékoztatóján Strasbourgban Janusz Lewandowski pénzügyi tervezésért és költségvetésért felelős uniós biztos.

Hozzátette: a forráshiány főleg az oktatás, a tudomány és a kutatás területén jelentkezik, ezért biztos abban, hogy az uniós intézmények nem mennek szembe saját korábbi kijelentéseikkel, miszerint az uniónak a növekedésbe kell befektetnie. A lengyel biztos egyben reményét fejezte ki, hogy a tagállamok és a parlament gyorsan jóváhagyja a költségvetés kiegészítését, amire nem az unió intézményeinek, hanem az európai diákoknak, kutatóknak, a civil és az üzleti szféra szereplőinek van szükségük.

A bizottság közleménye arra is kitér, hogy az összesen 9 milliárd euróból 5,9 milliárdot kellene a tagállamoknak állniuk, mert a bizottság idén 3,1 milliárd euró többletbevételre tudott szert tenni főleg versenyjogi eljárások során kiszabott bírságokból, büntetésekből.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×