Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői testületének elnöke megbeszélést folytatott a Brüsszelben tartózkodó Gjorge Ivanov macedón államfővel, majd nyilatkozatban szorgalmazta a felek kölcsönösen elfogadható megállapodásának kimunkálását.

A névvita lényege, hogy Athén nem hajlandó Macedónia néven tudomásul venni a volt Jugoszlávia déli tagköztársaságát, arra hivatkozva, hogy az elnevezés Görögország egyik - északi - tartományának megjelölésére szolgál.

A görögök ezért - vétójogukkal élve - évek óta gátolják, hogy Szkopje előre lépjen az uniós, illetve a NATO-csatlakozási folyamatban.

Ivanov kedden Stefan Füle bővítési EU-biztossal találkozott. Az uniós vezető kettőjük közös sajtótájékoztatóján is kitért azon kérdések elől, hogy milyen eszközökkel kívánná az unió előmozdítani a névvita megoldását. Füle szerint Brüsszel mind a kétoldalú, mind az ENSZ égisze alatti tárgyalásokat támogatni tudja - a lényeg, hogy a megoldás tárgyalások útján szülessen meg.

Szerdán Van Rompuy nyilatkozatából is az világlott ki, hogy az unió továbbra sem akar saját névjavaslattal előállni a zsákutcából való kikecmergés érdekében.

Az Európai Tanács elnöke ugyanakkor - miként az előző napon Füle is - hangsúlyozta a Macedóniától elvárt politikai reformok fontosságát.

Az Európai Bizottság - az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - az idén ősszel újra értékelést ad a tagságra pályázó országokról. A testület már tavaly is szerette volna elérni, hogy Macedónia kezdhesse meg EU-csatlakozási tárgyalásait. A szkopjei politikusok maguk is igyekeznek azzal érvelni, hogy a széles tematikájú csatlakozási tárgyalási folyamat lendülete előre vihetné az egyetlen lényeges akadálynak tekintett névvita megoldását.