A német vezetés arra számít, hogy a kétnapos uniós csúcstalálkozó a szó szoros értelmében sorsdöntőnek bizonyul, mert konkrét döntés ugyan kevés lesz, de kialakítanak majd egy munkatervet arra vonatkozóan, hogy miként folytatódjon az integráció elmélyítését célzó lépések megtervezése. Ez egyértelmű jelzés a piacok számára, azt üzeni, hogy az uniós tagországok az egyre szorosabb együttműködés irányába mozdulnak el - mondta a német kormányzat egy magas rangú tisztviselője.

Hozzátette: konkrét döntések elsősorban a 130 milliárd eurós növekedési csomag és a bankrendszer felügyeletének ügyében várható, vita pedig az euróövezeti közös kötvény és az ahhoz hasonló koncepciók körül lehet.

Berlin féloldalasnak tartja az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy vezetésével a csúcsra készített jelentésnek azt a részét, amelyben az euróövezetben felhalmozott államadósság törlesztéséről van szó, mert túlságosan hangsúlyozza a közös felelősségvállalást, és elhanyagolja a kölcsönös ellenőrzés kérdését. Ezért Németország számára továbbra sem elfogadható a közös euróövezeti kötvényre, kincstárjegyre és az államadósság-törlesztő alapra vonatkozó elképzelés - fejtette ki.

Az eddigi nyilatkozatok alapján a német kormány fő problémája az, hogy az euróövezetben a tagországi államkötvények helyére lépő közös kötvény ügyét pártolók nem látják be, hogy a közösségi elemet csak a nemzetállami szuverenitás csökkentésével lehet erősíteni. A jelenleg tárgyalt koncepció alapján például a szlovén adófizetők pénzét is felhasználnák a belga állam tartozásának törlesztésére, de arra nincs megoldás, hogy Szlovénia milyen módon nem szólhatna bele abba, hogy Belgium miként használja fel a közös kötvény révén szerzett forrást. Arra sincs válasz, hogy mi a teendő, ha a szlovén parlament esetleg úgy gondolná, hogy Belgiumnak nem is a közös kötvényből kellene fedezni egy bizonyos kiadást, hanem adóemelésből vagy privatizációból, vagy akár nem is kellene az adott célra pénzt költeni.

A német kormány szerint az államadósság törlesztésére csak akkor lehet közösen garanciát vállalni, ha előbb kiépül a kölcsönös ellenőrzés társadalmilag elfogadott - demokratikusan legitimált, vagyis például népszavazáson megerősített - rendszere. Berlin szerint a kézenfekvő megoldás a költségvetés feletti ellenőrzés áthelyezése lenne a nemzetállami szintről Brüsszelbe. Máskülönben a közös kötvény nem az együttes és egyetemleges felelősség, hanem az intézményesített felelőtlenség kifejeződése volna. "Aki lehetőséget kap arra, hogy mások kontójára pénzt költsön el, az meg is teszi. Ön is, meg én is. Ezt jól tudják a pénzügyi piacok is. Ezért nem lelkesednek az euróövezeti közös kötvény gondolatáért" - indokolta a német álláspontot Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter a napokban egy interjúban.

A kormányt a berlini vezetéssel általában igen kritikus sajtó nagy része is támogatja. A Handelsblatt című üzleti lap csütörtöki számának címoldalán például az áll, hogy "Nein! No! Non!", az öles betűkkel szedett szalagcím alatt közölt kommentárban pedig Gabor Steingart főszerkesztő egyebek között kifejtette, hogy a kancellár joggal utasítja el a Van Rompuy-féle tervet, mert "Európának a nekigyürkőzés kultúrájára van szüksége, nem pedig az élősködés filozófiájára".