A hárompárti koalíció legkisebb tagja, a Demokratikus Baloldal (Dimar) tisztségviselője szerint az új kormányzati program hangsúlyos eleme lesz a hitelfeltételek teljesítési határidejének kitolása, valamint a munkanélküli segély folyósítási idejének egyről két évre való meghosszabbítása.

Emellett megemelnék a takarékossági intézkedések során csökkentett nyugdíjakat, csökkentenék a vállalati adókat és visszavonnák a korábbi áfaemelést is - írta a Handelsblatt német gazdasági lap.

A jelenleg érvényben lévő hitelmegállapodás értelmében Görögországnak 2014-ig a tavalyi 9,3 százalékról 2,1 százalékra kell csökkentenie GDP-arányos államháztartási hiányát a 130 milliárd eurós segélycsomagért cserébe, a megszorítások ugyanakkor súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járnak az öt éve recesszióban lévő és húsz százalék feletti munkanélküliséggel küzdő országban. A feltételek teljesítését a május 5-i sikertelen választásokat követő héthetes belpolitikai válság is hátráltatta.

A tisztségviselő közlése szerint a kormányprogramról már megállapodott a vasárnapi választásokon győztes konzervatív Új Demokrácia (ND), a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) és a Dimar.

A három párt együtt 179 képviselői hellyel rendelkezik a 300 fős görög parlamentben.

Az új kabinet kinevezése csütörtök délután várható, a kormányba a két baloldali párt, a Paszok és a Dimar várhatóan pártonkívüli technokrata szakembereket küld majd. Eddig csak a pénzügyminiszter személye látszik biztosnak, a tárcát Vaszilisz Rapalosz, a görög nemzeti bank elnöke veszi majd át.

Antonisz Szamarasz, az ND elnöke szerdán délután foglalta el a miniszterelnöki posztot, miután a három párt megállapodásra jutott egy Európa-párti nemzeti egységkormány megalakításáról. Az új miniszterelnök beiktatását követő beszédében tartós, stabilitást és reményt biztosító kormányt ígért, amelynek fő célja, hogy kivezesse Görögországot a válságból.

A kormányprogram célkitűzései nehéz tárgyalásokhoz vezethetnek Görögország hitelezőivel, az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Különösen Németország meggyőzése ígérkezik nagy kihívásnak, mivel Berlin a közelmúltban több alkalommal elutasította a paktum alapvető pontjainak megváltoztatását. Hírügynökségi értesülések szerint a német kormány a hitelezői trojka - az EU és az IMF mellett az Európai Központi Bank - szakértőinek helyszíni jelentését követően fogja kialakítani álláspontját a kérdésben.

Ugyanakkor a héten EU-s tisztviselők, Jean-Claude Juncker, az eurócsoport elnöke és az Egyesült Államok - az IMF legbefolyásosabb tagja - is szükségesnek nevezte a hitelfeltételek részleges módosítását.