Az Antonisz Szamarasz miniszterelnök vezette kormány a 300 tagú parlamentben 179 képviselő támogatására számíthat.

Az új kabinet négy nappal az előrehozott parlamenti választások után jött létre. Szamarasz kormányfőt már előző nap beiktatták hivatalába.

A választások győztese, a konzervatív Új Demokrácia (ND) párt a tárcák betöltéséről két koalíciós partnerével, a Pánhellén Szocialista Mozgalommal (Paszok) és a Demokratikus Baloldallal (Dimar) állapodott meg.

A kormányban a konzervatív politikusok mellett a két kisebb párt bizalmát elnyerő technokraták kaptak helyet.

A gazdasági-pénzügyi válságban különösen kulcspozíciónak számító pénzügyi tárcát a 65 éves Vasziliosz Rapanosz tölti be. Az új külügyminiszter Dimitriosz Avramopulosz (59 éves) konzervatív politikus, a Szamarasz vezette Új Demokrácia párt (ND) tagja. Legutóbb a védelmi tárcát vezette, ő egyúttal pártja alelnöke.

Az új igazságügyi miniszter Antonisz Rupakiotisz jogászt a Dimar jelölte, hasonlóan az államigazgatási reformért felelős Antoniosz Manitakisz alkotmányjogászhoz, míg a Paszok tanácsadója, Evangelosz Livieratosz az új környezetvédelmi miniszter.

Az új kormány - nyolc hónap alatt immár a negyedik - első nyilatkozatában leszögezte, hogy célja a nemzetközi hitelmegállapodás "bizonyos feltételeinek" a módosítása, anélkül, hogy mindez veszélyeztetné az ország euróövezeti tagságát. Hangsúlyozta továbbá, hogy az államháztartás konszolidációjára és az államadósság mérséklésére törekszik és végre akarja hajtani a strukturális reformokat. A kormány ki akarja tölteni négy évre szóló mandátumát - hangzott a nyilatkozat.

Az Európai Unió azt várja az új görög kormány megalakulásától, hogy Athén teljesíti pénzügyi területen vállalt kötelezettségeit - derült ki uniós vezetők és a tagországok illetékeseinek csütörtöki közléseiből, de néhány nyilatkozatban annak megfontolása is megjelent, hogy Athén kapjon több időt programjának teljesítésére.

Miközben az euróövezeti pénzügyminiszterek (Eurócsoport) Luxembourgban kezdtek találkozót a görög választás utáni gazdasági helyzetről, José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök közleményben üdvözölte a görög választások eredményét, és hangsúlyozta: a széles körű parlamenti támogatást élvező kormány alakítását egyértelmű jelzésnek tartja arra, hogy Athén eltökélt kötelezettségeinek teljesítése és az euróövezetben maradás mellett.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az Eurócsoport elnöke kifejezte a csoport készségét a szoros együttműködésre az új görög kormányzattal.

Az új görög kormány arra fogja kérni nemzetközi hitelezőit, hogy két évvel hosszabbítsák meg a pénzügyi segítség feltételeként szabott takarékossági program végrehajtásának határidejét - közölte csütörtökön a Dimar egyik tisztségviselője, aki szerint az új kormányzati program hangsúlyos eleme lesz a hitelfeltételek teljesítési határidejének kitolása, valamint a munkanélküli segély folyósítási idejének egyről két évre való meghosszabbítása.

Emellett megemelnék a takarékossági intézkedések során csökkentett nyugdíjakat, csökkentenék a vállalati adókat és visszavonnák a korábbi áfa-emelést is - írta a Handelsblatt német gazdasági lap.

A jelenleg érvényben lévő hitelmegállapodás értelmében Görögországnak 2014-ig a tavalyi 9,3 százalékról 2,1 százalékra kell csökkentenie GDP-arányos államháztartási hiányát a 130 milliárd eurós segélycsomagért cserébe, a megszorítások ugyanakkor súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járnak az öt éve recesszióban lévő és húsz százalék feletti munkanélküliséggel küzdő országban. A kormányprogram célkitűzései nehéz tárgyalásokhoz vezethetnek Görögország hitelezőivel, az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Különösen Németország meggyőzése ígérkezik nagy kihívásnak, mivel Berlin a közelmúltban több alkalommal elutasította a paktum alapvető pontjainak megváltoztatását. Hírügynökségi értesülések szerint a német kormány a hitelezői trojka - az EU és az IMF mellett az Európai Központi Bank - szakértőinek helyszíni jelentését követően fogja kialakítani álláspontját a kérdésben.

Ugyanakkor a héten EU-s tisztviselők, továbbá Juncker és az Egyesült Államok - az IMF legbefolyásosabb tagja - is szükségesnek nevezte a hitelfeltételek részleges módosítását.