Van Rompuy twitterbejegyzésében nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy ismét őt kérték fel a tisztség betöltésére.

A 64 éves, kereszténydemokrata pártállású volt belga miniszterelnököt 2009 decemberben választották meg az Európai Tanács első elnökévé. Ezt a posztot az EU új alapszerződése, az ugyanakkor hatályba lépett Lisszaboni Szerződés hozta létre.

Herman Van Rompuy újraválasztását uniós források elsősorban annak megnyilvánulásaként értékelték, hogy széles körben váltottak ki elismerést a politikus eddigi erőfeszítései az eurózóna válságának megoldása érdekében. Az unióban a válság nyomán főként az ő kezdeményezésére indult meg a közös gondolkodás az úgynevezett "gazdasági kormányzásról", vagyis a nemzeti gazdaság- és pénzügypolitikák szorosabb összehangolásáról.

Van Rompuy lett egyúttal - az előzetes várakozásnak megfelelően - az euróövezeti csúcsvezetők testületének az elnöke is. Az eurózóna országai ezentúl - Van Rompuy elnöklete alatt - évente legalább kétszer külön is tartani fognak legfelsőbb szintű tanácskozást, azon felül, hogy az EU évente legkevesebb négy csúcstalálkozót rendez.

A belga politikus az Európai Tanács elnökeként - José Manuel Barrosóval, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnökével együtt - képviseli az uniót olyan nemzetközi rendezvényeken, mint amilyen például a G8-as, illetve G20-as találkozó, illetve az EU-USA csúcstalálkozó.

Első megválasztásakor Van Rompuy csak kevéssé ismert szereplő volt a nemzetközi porondon. Belga kormányfői kinevezését 2008-ban elsősorban gazdasági-pénzügyi szakmai hátterének köszönhette, ami azután nagyon hasznosnak bizonyult új pozíciójában is, hiszen hivatalba lépésének gyakorlatilag első percétől kezdve a pénzügyi válsághelyzet kezelése volt az alapvető feladata.