A Levada intézet adatai szerint a megkérdezettek 63-66 százaléka szavazna Vlagyimir Putyinra az első körben. A riválisok messze lemaradnak az elnökválasztás biztosnak vehető győztese mögött: a kommunisták jelöltje, Gennagyij Zjuganov a szavazatok 15, a liberális demokrata párt vezetője, Vlagyimir Zsirinovszkij pedig a voksok 8 százalékára számíthat. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség ismertetése szerint a megkérdezettek 35 százaléka kétségét fejezte ki a voksolás tisztaságát illetően, 44 százalékuk viszont úgy véli: az elnökválasztás tisztességes lesz.

Csütörtökön két ellenzéki elnökjelölt, Vlagyimir Zsirinovszkij, a Liberális Demokrata Pár elnöke és Gennagyij Zjuganov, az orosz Kommunista Párt vezetője közös nyilatkozatban követelte, hogy valamennyi elnökjelölt egyenlő mértékben kapjon nyilvánosságot a sajtóban.

Putyin a 2000-ben rendezett elnökválasztást 53 százalékos eredménnyel nyerte, majd 2004-ben a választók 71 százalékának a támogatásával duplázhatott. Négy évvel később alkotmányos tilalom miatt nem indulhatott, akkor pártfogoltja, Dmitrij Medvegyev győzött 70 százalékkal.

Múlt hét végén eközben több nagyvárosban is ezrek tüntettek a leendő elnök és a választások tisztasága mellett. A demonstrálók azt hangoztatták, hogy nem hagyják, hogy forradalom legyen Oroszországban. A nagygyűléseken mindenütt Putyint és a neki tulajdonított stabilitást éltették. A szervezők, közöttük a szakszervezetek a február 4-i moszkvai nagyszabású ellenzéki tömegmegmozdulást akarták ellensúlyozni a március 4-i elnökválasztás hajrájában.

A legnagyobb szombati megmozduláson, amely Szentpéterváron zajlott le, a rendőrség adatai szerint 60 ezren vettek részt megmozduláson.

Ellenzékiek viszont már most törvénytelennek tekintik a március 4-i orosz elnökválasztást. Az ellenzéki politikusokból, jogvédőkből és közéleti személyiségekből álló December 12-i kerekasztal elnevezésű csoport tagjai kiemelték, hogy függetlenül attól, ki győz a választások első vagy második fordulójában, és milyen méreteket öltenek a visszaélések a szavazatszámlálásakor, a választási eredmények alkotmányellenesek, törvénytelenek. Szerintük sérülnek a választáshoz és választhatósághoz való jog. Az ellenzéki csoport úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin kormányfő részvétele az elnökválasztáson szintén ellentmond az alkotmánynak.

Piaci elemzők úgy vélik, hogy sokba kerülne Oroszországnak Vlagyimir Putyin miniszterelnök összes választási ígéretének teljesítése. Londoni közgazdászok szerint az elnökjelölt kormányfő költekezési terveinek maradéktalan valóra váltása esetén az olajáraknak is jelentősen emelkedniük kellene az egyensúlyos orosz költségvetéshez. Kiemelik, hogy Oroszország közfinanszírozási helyzete sok fejlett ipari országéval összehasonlítva megfelelő, Putyin költekezési ígéretei azonban ezzel együtt is komoly aggodalomra adnak okot.