A The New York Times liberális amerikai lap arról írt, hogy Európa nyomására Magyarország visszakozik az új törvényekkel kapcsolatban. Az "alapvető demokratikus elvek aláaknázásával" vádolt Orbán Viktor "taktikai visszavonulót" fújt szerdán Strasbourgban. Felajánlotta, hogy módosítják a vitatott új törvények egyes részeit, azt a vádat azonban visszautasította, hogy országa az önkényuralmi berendezkedés irányában haladna.

A Financial Times szerint az EP fontolóra vette, hogy megfosztja Magyarországot "bizonyos EU-jogoktól", ami "drámai eszkalációja lenne" Brüsszel és Budapest széleskörű vitájának. A centrista és balközép EP-frakciók - a lap szerint - most már pártolják a 7. cikkely alapján megkezdhető eljárás elindítását. Claude Moraes, a brit Munkáspárt EP-képviselője azt mondta, hogy "a 7. cikkely a végső eszköz, de most játékba hozzuk".

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap idézte Markus Löninget, a német kormány emberi jogi politikáért és humanitárius segítségnyújtásért felelős megbízottját, aki "színtiszta provokációnak" nevezte Orbán Viktornak a Bild című lapban megjelent előző napi interjúban tett kijelentéseit. Löning szerint a kormányfő azt a benyomást kelti, mintha nem is az EU érvei, hanem Brüsszel hatalma előtt hajolna meg, holott a demokráciát tekintve "legalábbis aggasztó" folyamatok bontakoztak ki Budapesten.

A Die Zeit című hetilap szerint az európaiak akár hálásak is lehetnének a magyar kormánynak, amiért ráébresztett, hogy az EU nemcsak gazdasági-, hanem értékközösség is. "A tagállamok közös értékei közé pedig azok is odatartoznak, amelyeket a budapesti kormányzat folyamatosan megsért: a demokrácia és a jogállamiság". Ezért helyes, hogy az EU a "jog eszközeivel lép fel a jogállamiság kiüresítése ellen".

A The Wall Street Journal amerikai üzleti napilap európai kiadásának (WSJE) internetes változata kommentárjában kiemelte: Orbán Viktor strasbourgi fellépése élesen elütött attól, ahogyan a magyar kormányfő az előző alkalommal beszélt az EP-ben, akkor elutasította a kritikát, most viszont késznek mutatkozott a kompromisszumra.

A francia Le Monde úgy látja, Orbán Viktor a szerdai EP-vitában tartózkodott a provokációtól, békülékenynek mutatkozott, de továbbra is nacionalista hangot ütött meg. A mértékadó liberális lap bécsi tudósítója úgy vélte: jóllehet az első világháború után Ausztriát és Magyarországot területe jelentős részének elvesztésével ugyanaz a trauma érte, az előbbi fel tudta a múltját dolgozni, Magyarországon viszont még mindig a harmincas évek szellemisége, az antiszemitizmus és a politikai gyűlölködés érződik. Az ország mindig áldozati szerepbe menekül, s úgy gondolja, hogy a rosszat mások okozzák: a törökök, a Habsburgok, a zsidók, a liberálisok, a németek, az oroszok, a cigányok, vagy most az Európai Bizottság és a Parlament.

A La Croix katolikus napilap A magyar miniszterelnök finomított a hangnemen című cikkében kiemelte: a "tekintélyelvű elhajlással vádolt Orbán Viktor az európai képviselők előtt késznek mutatkozott a párbeszédre", s elkötelezte magát azon törvények módosítására, amelyekért figyelmeztetést kapott Brüsszelből.

A Gazeta Wyborcza lengyel baloldali liberális napilap szerint hiba, hogy Donald Tusk miniszterelnök politikai támogatást ajánlott fel a magyar kormányfőnek. Az újság az EP-vitát deresre feszítéshez hasonlította, megjegyezve: "Magyarország megtámadása kényelmes megoldás" az EU bővítését ellenző régi tagállamok számára.

A Die Presse konzervatív osztrák napilap arról írt: a pénteken Budapesten tárgyaló osztrák külügyminiszter, Michael Spindelegger üzenetet visz magával Winfried Martenstől: az Európai Néppárt elnöke arra kéri Orbán Viktort, tartsa magát az uniós joghoz, és módosítsa az Európai Bizottság által kifogásolt három törvényt. Az újság idézte az előző nap Bécsben járt Fellegi Tamás szavait, miszerint Budapest mielőbbi megegyezésre törekszik a valutaalappal és az EU-val. Andreas Pribersky, a bécsi egyetem politológusa Bécs és Budapest közötti alkut sejt a háttérben, amelyet a kölcsönös függőség indokol: Orbánnak szövetségesekre van szüksége a konzervatív táboron belül, és Ausztria gazdasági síkon erősen összefonódott Magyarországgal.

Szlovénia vezető napilapja, a Delo kritikus cikket közölt Orbán Viktorról. A lap szerint a kormányfőnek figyelembe kellene vennie, hogy a 2010-es választásokon aratott elsöprő győzelem ellenére nem kapott felhatalmazást egy konzervatív forradalom végrehajtására. A cikk szerint Orbán úgy döntött, saját pártja hatalmát betonozza be, de ez a stratégia "kétélű fegyver".

A The Jerusalem Post című izraeli jobboldali napilap azt írta: a világ nagy része által meglehetősen elszigetelt, nagyon meg nem értett, a nemzetközi sajtó által szándékosan hamis színben feltüntetett Magyarország most megtapasztalja, min megy keresztül Izrael. A lap szerint az Európai Unió fellengzősen papol arról, hogy szerinte Magyarországnak hogyan kellene intéznie dolgait.