Barack Obama amerikai elnök elrendelte, hogy büntetőintézkedések sújtsanak mindenkit, aki segítséget nyújt az iráni kőolajforrások fejlesztésében vagy bővítésében.
A szankciók első ízben irányulnak az iszlám köztársaság olajipara ellen, megtiltva az abban felhasználható termékek, szolgáltatások és technológiák szállítását.

Washington egyúttal a pénzmosás központjának, valamint a kormányokra és a pénzintézményekre nézve fenyegetésnek nyilvánította az iráni bankrendszert, beleértve az ország központ bankját, de újabb szankciókat nem rendelt el ellene.

A szankciókkal kapcsolatban kibocsátott elnöki közlemény rámutatott, a brit és a kanadai kormánnyal összhangban meghozott intézkedések újabb lépést jelentenek Irán további elszigetelése és büntetése felé, amiért az megtagadja, hogy nukleáris programjával kapcsolatban eleget tegyen nemzetközi kötelezettségeinek. A dokumentum rámutatott, hogy az iszlám köztársaság nem teljesítette az atomsorompó-egyezményből fakadó kötelezettségeit, és ismételten megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait.

A szankciókban 11 olyan magánszemélyt és entitást konkrétan is megneveznek, akik segítették Iránt nukleáris programjának megvalósításában, egyebek mellett a dúsított urán és a nehézvíz előállításában.

Moszkva szerint elfogadhatatlanok az új amerikai szankciók

Az orosz külügyminisztérium keddi közleményében elítélte az Irán elleni újabb amerikai szankciókat, mert szerinte azok "elfogadhatatlanok és ellentétesek a nemzetközi joggal".

Az iráni atomprogram katonai jellege miatt aggódó Egyesült Államok "a pénzmosás központjának" nevezte hétfőn Iránt, és az iráni bankrendszert fenyegetőnek nyilvánította a kormányokra és a pénzintézetekre nézve.

A szankciókban konkrétan megneveznek 11 olyan magánszemélyt és entitást, aki, illetve amely segítette Iránt nukleáris programjának megvalósításában, egyebek mellett a dúsított urán és a nehézvíz előállításában. Az Egyesült Államok ezenkívül kiterjesztette a szankciókat az iráni olaj- és petrolkémiai ipart segítő cégekre is.