A 68 éves Rasmussen - aki 1993 és 2001 között volt Dánia kormányfője - 2004 óta állt az európai szocialista és szociáldemokrata pártokat tömörítő ernyőszervezet élén. Utódját a hét végén választják meg.

Döntésének indokaként személyes szempontokat hozott fel, miszerint többet kíván foglalkozni a családjával, és "jobban oda akar figyelni szervezetének jelzéseire". A bejelentés mindazonáltal arra az időszakra esik, amikor súlyos megrázkódtatások érik az európai szociáldemokráciát. A gazdasági-pénzügyi válság nyomán az előző napon Spanyolországban vesztette el választások nyomán a kormánypozíciót az európai demokratikus baloldal, de nem sokkal korábban ugyanez történt Portugáliában, illetve Nagy-Britanniában is.

Görögországban sincs már szocialista kormány - igaz, ott nem a jobboldal győzött választásokon, hanem szakértői kormányt alakítottak, miként egyébként Olaszországban is, a jobboldali Silvio Berlusconi bukása nyomán. A szociáldemokraták szempontjából - Rasmussen számára viszont meglehetősen paradox módon - most Dánia jelenti Európában az egyetlen üdítő kivételt, ahol a baloldal megnyerte a választásokat. Dánia látja el egyébként jövő januártól az EU soros elnökségét.

A szocialisták mindazonáltal - a jobbközép Néppárt után - a második legnagyobb létszámú frakciót adják az Európai Parlamentben (EP), sőt, eddigi frakcióvezetőjük, Martin Schulz a jövő év elején az EP elnöki tisztét is átveszi két és fél évre.