Infostart.hu
eur:
365.14
usd:
327.74
bux:
145508.49
2026. november 11. szerda Márton

Második fővárost épít Japán?

Tartalék főváros építésén gondolkodik Japán, a település átvenné Tokió szerepét, ha a fővárosban nagyobb földrengés vagy más katasztrófa miatt megbénulna az élet.

A tervet politikusok egy csoportja nyújtotta be alig nyolc hónappal az ország északkeleti részét romba döntő, 9-es erejű földrengés és a valaha átélt legnagyobb japán szökőár után. A katasztrófában közel húszezren haltak meg vagy tűntek el, szakértők azóta is próbálják ellenőrzés alá vonni a megrongált a fukusimai egyes atomerőművet - írta a The Daily Telegraph című brit napilap internetes kiadása.

Ha a földrengés közelebb lett volna Tokióhoz, a következmények katasztrofálisak lettek volna - mondják a politikusok.

A tervezett új város - ideiglenes nevén angol rövidítéssel a kevésbé csábítóan hangzó IRTBBC (Integrált Üdülési, Idegenforgalmi, Üzleti és Tartalék Város) - öt négyzetkilométeres területen épülne fel, a jelenlegi Itami repülőtér helyén, amely korábban az Oszakába induló járatok fő kiindulási helye volt, de azóta a szerepét átvette a Kansai Nemzetközi Repülőtér.

A tervet ismertető Isii Hadzsime, a kormányzó Japán Demokrata Párt tagja feltette a kérdést: "Nem jó ötlet-e egy tartalék akkumulátor a nemzet funkciónak ellátásához?".

Az ötletet Kan Naoto volt kormányfő vetette fel. Kajeda Banri volt kereskedelmi és ipari miniszter és Kamei Sizuka, az ellenzéki Új Néppárt befolyásos tagja is támogatja. A csoport állítása szerint több mint 100 politikus áll a terv mögött. Ez utóbbi magában foglalna egy irodaház-együttest, ahol vészhelyzet esetén a kormány dolgozni, pihenőhelyeket, kaszinókat, parkokat és a világ legmagasabb, 625 méter magas felhőkarcolóját.

Az új városnak mintegy 50 ezer lakója lenne, és mintegy 200 ezren dolgoznának ott. A csoport a költségeket még nem mérte fel, csak annyit közölt, hogy a kiadások 90 százalékát magáncégek finanszíroznák.

A csoport a megvalósíthatósági tanulmányra 14 millió jent (több mint 39 millió forintot) kérne, de várhatóan erős ellenállásba ütközik majd a Tokió érdekeit védelmező csoportok részéről.

Legalább 30 évig tart majd a Fukusima-1 bezárása

Legalább 30 évig tart majd a természeti katasztrófában tönkrement Fukusima-1 atomerőmű bezárása, pedig a létesítményből sokkal kevesebb radioaktív anyag jut már ki, mint korábban, és viszonylag stabil - állítja egy szakértőkből álló bizottság, amelyet a japán kormány kért fel egy jelentés elkészítésére az erőművel kapcsolatban.

A becslés az év végéig elkészülő jelentésnek a része lesz. A tervezetet a hét végén feltették a bizottság honlapjára.

Az erőműben dolgozó munkások még mindig nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy egyáltalán ne kerüljön radioaktív szennyezés a szabadba.

A bizottság emlékeztetett arra: 10 évig tartott, amíg eltávolították a nukleáris fűtőanyagokat az egyesült államokbeli Three Mile Island-i atomerőműből, amely 1979-ben szenvedett balesetet. Becslésük szerint ez a folyamat Fukusima-1 esetében sokkal bonyolultabb, költségesebb lesz, és több időt vesz igénybe. Más szakértők úgy becsülték, hogy az erőmű bezárása 19 milliárd dollárba fog kerülni.

Címlapról ajánljuk
Szoboszlai sorsa: a játékos, a klub, a válogatott és az orvosi stáb kölcsönös bizalma kell most
Pánics Gergely az Arénában

Szoboszlai sorsa: a játékos, a klub, a válogatott és az orvosi stáb kölcsönös bizalma kell most

Csak az utolsó pillanatokban dőlhet el, hogy Szoboszlai Dominik, a Liverpool futballistája pályára léphet-e a magyar labdarúgó-válogatott következő két Nemzetek Ligája-mérkőzésén, erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője. VIlágossá tette: érzékeny az egyensúly a klubok és a válogatottak között a nemzetközi futballban, de a toxikus viszonyok elkerülésével és őszinte kommunikációval meg lehet könnyíteni a játékosok helyzetét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Óvóhelyre küldték a lakosságot a NATO keleti szárnyán, titkos diplomáciai csatornát lepleztek le - Háborús híreink szerdán

Óvóhelyre küldték a lakosságot a NATO keleti szárnyán, titkos diplomáciai csatornát lepleztek le - Háborús híreink szerdán

Drónok miatt riasztották a NATO vadászgépeit és óvóhelyre küldték a lakosságot a balti államokban szerda reggel, miközben súlyos csapások érték Oroszország északnyugati részét és több ukrán várost is. A Leningrádi terület felett legalább 150 ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem, a támadások tüzet és transzformátor-vészleállást okoztak Oroszország második legnagyobb kikötőjében, Uszty-Lugában. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal volt vezetője a Kyiv Independent szerint "aggasztó" informális kommunikációs csatornát tartott fenn Donald Trump amerikai elnök korábbi kabinetfőnökével, Susie Wiles-zal, ami többet ártott, mint használt az ukrán-amerikai kapcsolatoknak. Ma folytatódnak Abu-Dzabiban az amerikai közvetítéssel zajló béketárgyalások. Cikkünk percről percre frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×