Infostart.hu
eur:
364.21
usd:
326.42
bux:
0
2026. november 11. szerda Márton

A terrorfenyegetettség olyan, mint egy extra adó

Huszonöt és hatvanmilliárd dollár között lehet a 2001. szeptember 11-i merényletek által közvetlenül okozott kár, a terrorfenyegetettség pedig hosszabb távon olyan hatást fejt ki a gazdaságra, mint egy extra adó - mutatta ki a terror gazdaságtanát vizsgáló kutatásában egy német szakértő.

Az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb terrortámadásában 3.019 ember meghalt, a New York-i Világkereskedelmi Központ felhőkarcolói összeomlottak, hamuvá lett négy utasszállító repülőgép és megrongálódott a Pentagon.

A mentési munkálatok és a romok eltakarítása egyedül nagyjából 11 milliárd dollárt emésztett fel, az azonban csupán a legközvetlenebb költség, egy sor egyéb tétel pedig tovább növeli a számla végösszegét. A becslések erősen szóródnak, konzervatív számítások 25 milliárd dollárról szólnak, de vannak, akik 60 milliárdra teszik a közvetlen kár összegét - mondta Tilman Brück, a berlini Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) munkatársa.

A támadások továbbá visszafogtak számos kedvező gazdasági folyamatot, és máig érezhető, hosszabb távon jelentkező költségeket is okoztak - hangsúlyozta a DIW világgazdasági osztályának vezetője.

A légi forgalom az Egyesült Államokban hetekre megbénult, és amikor helyreállt a rend, a járatok sokáig jóval kisebb kihasználtsággal közlekedtek, mint 9/11 előtt. Az ágazat így súlyos válságba került, amelyen az amerikai törvényhozástól kapott 15 milliárd dolláros injekció segítette át.

A világ legnagyobb gazdaságában a légiközlekedés mellett más szektorokban is okozott fennakadást a merényletsorozat. A termelésben keletkezett kiesés nagyjából 47 milliárd dollár, a munkanélküliség ráta pedig 1 százalékponttal emelkedett a támadások miatt.

Az azonnali katonai-biztonsági intézkedések költségét 40 milliárd dollárra becsülik. A belbiztonsági kiadások az utóbbi tíz évben évi 46-76 milliárd dollár közötti mértékben nőttek a terrortámadások előtti szinthez képest.

A biztosítókra rakódott teher 50 és 80 milliárd dollár között lehet. Ennek nagy részét a viszontbiztosítók állták, köztük számos nagy európai cég, 9/11 gazdasági hatása így messze túlnyúlik a határokon. Egyik következménye pedig az, hogy drasztikusan, 50-100 százalékkal emelkedtek a légitársaságok biztosítási költségei, és a nagyobb hajókra és épületekre kötött biztosítások díjai is.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed azonnali, 0,5 százalékpontos kamatcsökkentéssel reagált, hogy mérsékelje a gazdasági visszaesést, ami sikerült is - mondta Brück, hozzátette azonban, hogy a Fednek és az Európai Központi Banknak milliárdos nagyságrendben kellett pénzt pumpálnia a bankrendszerbe, hogy ne fagyjanak be a pénzügyi piacok és ne álljon le a gazdaság vérkeringését biztosító hitelezés.

A sokrétű hatások miatt pontos összeget nem lehet megállapítani, az azonban látható, hogy a terrortámadások úgy hatottak a gazdaságra, mintha bevezettek volna egy új adót. A 9/11 óta rendszeresített biztonsági intézkedések miatt például emelkedett a repülőjegyek ára, a reptereken, kikötőkben, pályaudvarokon és közúti határátkelőknél bevezetett, minden korábbinál alaposabb vizsgálatok pedig tartósan lassítják, így végeredményben drágítják a személy- és áruszállítást - mondta a német kutató.

A 9/11 után indított háborúk költsége egyáltalán nincs benne a közvetlen hatásokat vizsgáló számításokban - emelte ki a kutató. Hozzátette, hogy egyedül a német részvétel az afganisztáni küldetésben az idén 3 milliárd dollárba kerül, a szövetségesek együtt pedig ezermilliárdokat fordítottak a háborúkra, amelyeknek komoly szerepe van abban, hogy veszélyes magasságokba szökött az Egyesült Államok államadóssága.

Címlapról ajánljuk
Dul Zoltán: minden hetedik embert érint az üres háziorvosi praxisok problémája

Dul Zoltán: minden hetedik embert érint az üres háziorvosi praxisok problémája

A háziorvosi körzetek csaknem egyötödében nincs háziorvos, van, ahol 22 éve nincs, 220 településtől pedig fél óra az út a sürgősségire – derül ki abból az interaktív térképből, ami a hazai alapellátás súlyos problémáit teszi láthatóvá. Dul Zoltán fogorvos, egészségügyi menedzser, bioinformatikus, a Praxistérkép készítője az InfoRádióban nyilatkozott.

Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa kész tárgyalni a békéről, de csak akkor, ha megkapják a számukra megfelelő biztonsági garanciákat. Mit jelenthet a biztonsági garancia az ukránoknak, és mit jelenthet Oroszország számára? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Lángba borult az egyik legnagyobb orosz kikötő, titkos diplomáciai csatornát lepleztek le - Háborús híreink szerdán

Lángba borult az egyik legnagyobb orosz kikötő, titkos diplomáciai csatornát lepleztek le - Háborús híreink szerdán

Tüzet és transzformátor-vészleállást okozott Uszty-Luga kikötői övezetében a leningrádi régiót ért éjszakai ukrán tömeges dróntámadás - közölte Alekszandr Drozgyenko kormányzó szerda reggel a Max-csatornáján. Donald Trump amerikai elnök korábbi kabinetfőnöke, Susie Wiles a Kyiv Independent szerint "aggasztó" informális kommunikációs csatornát tartott fenn Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal volt vezetőjével. Az ukrán lap szerint Volodimir Zelenszkij és Donald Trump jobbkezei gyakran beszéltek Trump 2025-ös beiktatása után, mindaddig, amíg Jermak le nem mondott, miután az ukrán korrupcióellenes hatóság 2025 novemberében házkutatást tartott az otthonában. Cikkünk percről percre frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×