Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

A terrorfenyegetettség olyan, mint egy extra adó

Huszonöt és hatvanmilliárd dollár között lehet a 2001. szeptember 11-i merényletek által közvetlenül okozott kár, a terrorfenyegetettség pedig hosszabb távon olyan hatást fejt ki a gazdaságra, mint egy extra adó - mutatta ki a terror gazdaságtanát vizsgáló kutatásában egy német szakértő.

Az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb terrortámadásában 3.019 ember meghalt, a New York-i Világkereskedelmi Központ felhőkarcolói összeomlottak, hamuvá lett négy utasszállító repülőgép és megrongálódott a Pentagon.

A mentési munkálatok és a romok eltakarítása egyedül nagyjából 11 milliárd dollárt emésztett fel, az azonban csupán a legközvetlenebb költség, egy sor egyéb tétel pedig tovább növeli a számla végösszegét. A becslések erősen szóródnak, konzervatív számítások 25 milliárd dollárról szólnak, de vannak, akik 60 milliárdra teszik a közvetlen kár összegét - mondta Tilman Brück, a berlini Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) munkatársa.

A támadások továbbá visszafogtak számos kedvező gazdasági folyamatot, és máig érezhető, hosszabb távon jelentkező költségeket is okoztak - hangsúlyozta a DIW világgazdasági osztályának vezetője.

A légi forgalom az Egyesült Államokban hetekre megbénult, és amikor helyreállt a rend, a járatok sokáig jóval kisebb kihasználtsággal közlekedtek, mint 9/11 előtt. Az ágazat így súlyos válságba került, amelyen az amerikai törvényhozástól kapott 15 milliárd dolláros injekció segítette át.

A világ legnagyobb gazdaságában a légiközlekedés mellett más szektorokban is okozott fennakadást a merényletsorozat. A termelésben keletkezett kiesés nagyjából 47 milliárd dollár, a munkanélküliség ráta pedig 1 százalékponttal emelkedett a támadások miatt.

Az azonnali katonai-biztonsági intézkedések költségét 40 milliárd dollárra becsülik. A belbiztonsági kiadások az utóbbi tíz évben évi 46-76 milliárd dollár közötti mértékben nőttek a terrortámadások előtti szinthez képest.

A biztosítókra rakódott teher 50 és 80 milliárd dollár között lehet. Ennek nagy részét a viszontbiztosítók állták, köztük számos nagy európai cég, 9/11 gazdasági hatása így messze túlnyúlik a határokon. Egyik következménye pedig az, hogy drasztikusan, 50-100 százalékkal emelkedtek a légitársaságok biztosítási költségei, és a nagyobb hajókra és épületekre kötött biztosítások díjai is.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed azonnali, 0,5 százalékpontos kamatcsökkentéssel reagált, hogy mérsékelje a gazdasági visszaesést, ami sikerült is - mondta Brück, hozzátette azonban, hogy a Fednek és az Európai Központi Banknak milliárdos nagyságrendben kellett pénzt pumpálnia a bankrendszerbe, hogy ne fagyjanak be a pénzügyi piacok és ne álljon le a gazdaság vérkeringését biztosító hitelezés.

A sokrétű hatások miatt pontos összeget nem lehet megállapítani, az azonban látható, hogy a terrortámadások úgy hatottak a gazdaságra, mintha bevezettek volna egy új adót. A 9/11 óta rendszeresített biztonsági intézkedések miatt például emelkedett a repülőjegyek ára, a reptereken, kikötőkben, pályaudvarokon és közúti határátkelőknél bevezetett, minden korábbinál alaposabb vizsgálatok pedig tartósan lassítják, így végeredményben drágítják a személy- és áruszállítást - mondta a német kutató.

A 9/11 után indított háborúk költsége egyáltalán nincs benne a közvetlen hatásokat vizsgáló számításokban - emelte ki a kutató. Hozzátette, hogy egyedül a német részvétel az afganisztáni küldetésben az idén 3 milliárd dollárba kerül, a szövetségesek együtt pedig ezermilliárdokat fordítottak a háborúkra, amelyeknek komoly szerepe van abban, hogy veszélyes magasságokba szökött az Egyesült Államok államadóssága.

Címlapról ajánljuk
Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

1759 szilveszterének estéjén egy ír sörfőző olyan szerződést írt alá, amelynek a vége ma is beláthatatlan. Alig másfél évszázaddal később hasonlóan hosszú megállapodások olajról, csatornákról és birodalmi érdekekről egész országok jövőjét kötötték meg. A rendkívül hosszú szerződések egyszerre ígérnek stabilitást és hordoznak katasztrófát. A döntő kérdés nem az időtáv, hanem az, hogy a megállapodás tud-e együtt élni egy változó világgal.

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×