Kan Naoto miniszterelnök erről akkor beszélt, amikor találkozott Hattori Ikuhiróval, a nemzeti halászszövetkezetek szövetségének vezetőjével. A politikus közlése szerint a mintegy 46 méter mély tározót szilárd, vízzáró rétegre építik, megakadályozva azt, hogy a szennyezett víz elszivárogjon.
A kormányfő egyben bocsánatot kért a halászoktól azért, hogy korábban a megsérült japán atomerőmű üzemeltetője a létesítményből enyhén sugárszennyezett vizet eresztett a tengerbe. Hattori Ikuhiro válaszában megbocsájthatatlannak nevezte a halászokkal való előzetes konzultáció elmaradását a kérdésben, egyben arra utasította a kormányt, gondoskodjon arról, hogy a halászok megfelelő mértékű kártérítést kapjanak a veszteségeikért.
A kormány már korábban határozott arról, hogy mintegy 1,1 milliárd dollárt különít el a halászati ipart a március 11-i természeti katasztrófa nyomán ért károk enyhítésére, a regionális biztosítási alapok kiegészítésére. Szakértők szerint a biztosító társaságoknak a károk rendkívüli mértéke miatt nincs elegendő saját eszközük a halászok kárigényének fedezésére. A 9-es erősségű rengésben, valamint az azt követő szökőárban Japán északkeleti részén ugyanis 19 ezer különböző vízkiszorítású halászhajó, számos kikötő és halászati bázis semmisült meg.
Ezért nem semmisíthette meg az Alkotmánybíróság az alaptörvény-módosítást – Hack Péter elmagyarázza





