Ez volt a harmadik utam Dél-Szudánba, de az első az UNICEF-fel. Dél-Szudán a függetlenségét ünnepli. Északon viszont sokan meglepődtek, hogy a függetlenség kivívása ilyen könnyen sikerült a déli résznek. A szétválás békés lebonyolítása egyelőre bizonytalan, mivel számos vitás kérdés még lezáratlan, beleértve az olajbevételek elosztását és a pontos határvonalak kijelölését is.

Mi Abeyei tartományba utaztunk, amely szintén a függetlenségért küzd. A népességszám alacsony, sokan Szudánhoz, mások Dél-Szudánhoz szeretnének tartozni. Ez a tartomány megkerülhetetlen, huszonvalahány olajmező van itt, sokan az olaj miatt nem hagyják el Abeyei-t.

Ahogy haladtunk Abeyei felé, láttuk az út mellett gyalogló, az erőszak miatt az otthonukat elhagyó embereket. Vitték magukkal, amit csak tudtak, próbáltak eljutni rokonaikhoz; de sokan csak ültek a fák alatt. Abeyei olyan volt, mint egy szellemváros. Alig volt ott ember, mindössze néhány fegyveres férfi. A nők és a gyerekek elhagyták a várost. A piac például teljesen üres volt, pedig ez a terület egykor fontos kereskedelmi kapocs volt észak és dél között. A tartomány kormányzója elmondta, hogy elfogyott a vizük, az élelmiszerük, nincs már semmijük. Azt mondta: "hiába van olaj a talpunk alatt, az nem a miénk, a katonák pedig gyülekeznek a határon, hogy ismét megtámadjanak bennünket". Borzasztóan össze volt törve. Az erőszak miatt persze a legtöbbet a civil lakosság szenved.

Az erőszak tehát még nem szűnt meg?

Nem, a Lord's Resistance Army (Úr Ellenállási Hadserege) nevű ugandai felkelő csoport északról jövő támadásai folyamatosak. George Clooney elindított egy műholdadást, így mindenki láthatja, mi történik a határokon túl, látja, ha elkezdenek gyülekezni a törzsek. Szerintem ez egy jó projekt, mert ha támadás történik, azt az egész világ láthatja.

Ebben a kontextusban nem feledkezhetünk el a dárfúriakról, akik északon maradtak, hiszen a bombázások Dárfúr ellen folytatódnak. Ez 2003-2004 óta most jutott a legborzalmasabb szintre.

Hisznek még az emberek a jobb jövőben?

Az emberek igazából nem gondolnak a függetlenségre, csak arra, hogy túléljék az éjszakát. De az uralkodó érzés a remény, igen. Kell a segítség, hiszen ha július 9-én létrejön ez az új állam, ez lesz a világ legszegényebb országa. Biztos vagyok benne, hogy ha a gazdasági növekedés a legcsekélyebb mértékben valósággá válna, ezek az emberek képesek lennének talpra állni. De kell a segítség.

Pénzügyi segítségre gondol?

Segíteni kell a mezőgazdaságban, a gyárakban, segíteni abban, hogy kijussanak a világpiacra, és ne felejtsük el, ott az olaj, ami jó, mert ezzel kereskedhetnek. És persze segíteni kell az oktatásban, az egészségügyben - az UNICEF erre koncentrál. A legnagyobb kihívás viszont a béke - enélkül nem lesz fejlődés. Remélem, sikerül nekik.

Mit gondol, az észak afrikai események kihathatnak a dél-szudániak életére is?

Nem világos még, mi történik. Afrika-szerte a fiatalok hangja hallatszik, hogy szabadságot akarnak, hogy demokráciát akarnak, hogy népképviseleti kormányzást akarnak. Jobb egészségügyet, jobb iskolákat követelnek, munkalehetőséget. Ez minden országban azonos. Én azt hiszem, akik megtagadják ezeket az emberi jogokat, azok el fognak tűnni. Bárhova utazom, a fiatalok mindenhol ugyanazt akarják. És ez így van, mindenütt a világon.