A Milliyet című török napilap értesülései szerint a fegyveres erők háromezer katonája, közöttük speciális kommandós egységek érkeztek az iraki határhoz közel fekvő tartományba. Az újság információi szerint a katonai műveletre, amely kedden kezdődött, s valószínűleg néhány napig fog tartani, azért kerül sor, mert a katonai hírszerzés szerint a környékbeli hegyekben rejtőzik a szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) követőinek egy nagyobb csoportja.

Megfigyelők szerint a fegyveres erők mostani bevetése veszélybe sodorhatja azt az egyoldalú tűzszünetet, amelyet a PKK tavaly augusztusban hirdetett meg 14 hónapra.

Idén júniusban egy, a szervezethez közelálló csoport felrobbantott egy katonai autóbuszt Isztambulban. Szeptember 30-án viszont bejelentették az egyoldalú tűzszünet egyhónapos meghosszabbítását, miután török tisztségviselők a helyzet békés rendezésére tettek ígéretet Abdullah Öcalannak, a párt bebörtönzött vezetőjének.

Az offenzíva megindítására Murad Karialan, a PKK társelnöke úgy reagált a The Independent című brit lapnak, hogy október végéig várnak arra, hogy a török hadsereg leállítsa a lázadók utáni hajtóvadászatot.

"Az (általunk meghirdetett) tűzszüneteket a török állam arra használta fel, hogy bekerítsen minket és végezzen velünk. Még 15 napot várunk; ha kedvező változások történnek, meghosszabbítjuk a fegyverszünetet. Ha nem, akkor mérlegeljük a helyzetet, s mindent megteszünk, hogy megvédjük magunkat."

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök korábban engedményeket ígért a kurdoknak, többek között azt, hogy az önmagukat feladó kurd fegyveresek amnesztiában részesülnek. A The Independent elemzője szerint a miniszterelnököt azonban az a félelem tartja vissza az ígért reformok teljesítésétől, hogy ezt gyengesége jelének tekintené a hadsereg és az ellenzék. A brit lap szerint az engedmények helyett ezért kezdett most a török állam katonai offenzívát a gerillák ellen, s ezért fogott perbe megválasztott kurdbarát politikusokat, valamint emberjogi aktivistákat, akiket a PKK támogatásával gyanúsít.

A The Independent szerint Ankara Damaszkusszal és Teheránnal is szövetségre lépett annak érdekében, hogy minél hamarabb felszámolhassa a kurd fegyveres csoportot.

A legutóbbi nagy PKK-ellenes offenzívára 2008 februárjában került sor. A PKK 1984-ben kezdte meg fegyveres küzdelmét egy önálló kurd állam megteremtéséért, amiről időközben ugyan lemondott, de kulturális jogokat és helyi önkormányzatot követel a kurd kisebbség számára. A 72 milliós Törökország lakosságának közel 20 százaléka kurd nemzetiségű. Katonai források szerint a 26 éve tartó török-kurd konfliktus eddig mintegy 45 ezer ember életét követelte.