Rákban szenvedett, de más egészségügyi problémákkal is küzdött. Húsz éve életveszélyesen megsérült egy autóbalesetben, ami miatt 17 alkalommal műtötték. Veseátültetésen is átesett tíz évvel ezelőtt.

Mankiller három amerikai elnökkel tárgyalt a Fehér Házban az indiánok ügyét képviselve, és nagy tekintélyre tett szert a konfliktusokat felvállaló magatartásáért.

A cherokee indiánok törzsfőnökeként 1985 és 1995 között komoly sikereket ért el. Vezetése alatt megháromszorozódott a törzsbeliek körében a beiskolázások száma, duplájára nőtt a foglalkoztatottság, új egészségügyi központok épültek, és gyermekprogramokat szerveztek.

"Példája nyomán jobb emberek lettünk és erősebb törzs" - fogalmazott érdemeit méltatva Chad Smith a cherokee törzs jelenlegi főnöke.

Neve (Mankiller, azaz Emberölő) gyakran vált nemtelen célzások céltáblájává, de ezt töretlen humorral fogadta, és mint mondogatta: "a Mankiller valójában jól megérdemelt becenév".

Kórházi tartózkodásait arra használta, hogy Michael Wallis közreműködésével megírja 1993-ban kiadott memoárját. Mint mondta: a Mankiller: A Chief and Her People (Mankiller: egy törzsfőnök és népe) című kötet azért született, hogy ne csak törzse első női főnökként emlékezzenek rá, hanem azért, amit képviselt: hogy a cherokee nép hagyományos értékei segíthetnek megoldani a jelen problémáit is.

"Ihletett vezetőt és egy nagy amerikait veszítettünk el, olyasvalakit, aki a maga idejének legendás alakja volt" - beszélt róla Brad Henry kormányzó kiemelve végtelen kitartását, amivel "igyekezett minden látszólag áthidalhatatlan problémán felülkerekedni, hogy javíthasson törzse, állama és nemzete helyzetén".