A Kommerszant című lap arról számolt be, hogy hétfőn kora reggeltől nagyon sok "kaukázusi küllemű" asszonyt bevittek a rendőrségre. Az egyik ilyen nő elmondta a lapnak, hogy amint ott üldögélt, tanújává vált, hogy a helyi parancsnok berontott a szobába, azt kiabálva: "Hogy engedhettétek át őket? Hiszen volt információtok!" A lap megjegyezte, hogy ennek ellenére a demonstratív módon tetőtől talpig feketébe öltözött sahidkák - öngyilkos merénylőnők - gond nélkül eljuthattak a Szövetségi Biztonsági Szolgálat épületénél lévő, belvárosi Lubjanka állomásra.

A Nyezaviszimaja Gazeta is arról írt, hogy számos "közvetett jel" alapján feltételezhető, hogy az illetékes szervek valamiféle információval rendelkeztek: szombaton például látványosan jóval több volt a rendőr a metróban mint máskor.

A legtöbb újság arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatóságok a két robbanás között eltelt időt haszontalanul hagyták elmúlni, noha sokat lehetett volna tenni a metróhálózat áramtalanításától a mobil hálózat kikapcsolásáig - azonnal felmerült, hogy a pokolgépet esetleg mobiltelefon útján hozták működésbe -, és legfőként a tömegek figyelmeztetéséig, mindez azonban elmaradt.

Kizárólag a külföldre sugárzó és ezért a külföldi normákat követni kénytelen Russia Today televízió, no meg az ellenzékinek tekintett Eho Moszkvi rádió tájékoztatott részletesen a történtekről kezdettől fogva, később bekapcsolódott a Vesztyi 24 hírtelevízió. Ezzel szemben a központi televíziók - nyilván felső utasításra várva - még jóval több mint egy órán át a szokásos műsorukat sugározták, pedig nagyon sok embert nagyon sok kellemetlenségtől meg lehetett volna kímélni, és jóval kisebb lett volna a káosz, ha a munkába induló emberek idejében megtudják, mi történt.

Szinte minden lap keresi a közvetlen okot, amely kiválthatta a terrorcselekményeket, és több is arra a feltételezésre jut, hogy esetleg bosszú lehet, amiért a szövetségi erők az utóbbi hetekben több jeles szélsőségest is likvidáltak, például március elején Szaid Burjatszkijt - a burjátföldi Szaidot, polgári nevén Alekszandr Tyihomirovot - a mozgalom egyik ideológusát, az öngyilkos merénylők lélektani felkészítésével foglalkozó Abu Khaledet, néhány napja pedig Anzor Asztyemirovot, az oroszországi illegális iszlamista mozgalom egyik vezérét. A Komszomolszkaja Pravda című lap forrásai szerint ez súlyos csapás volt a terroristák számára, és a rendvédelmi szervek számítottak is retorzióra, ezért egy ideje minden szolgálat teljes gőzzel dolgozott.

Több lap úgy véli azonban, hogy amennyiben a Burjatszkij által felkészített sahidokról van szó, akkor folytatás is várható; mintegy 30 tanítványa közül eddig kilenc vetett véget életének merényletekben.

Julija Latinyina ismert publicista, a kaukázusi helyzet szakértője a Komszomolszkaja Pravda hasábjain arra mutatott rá: az iszlám terrorizmus problémáját egyetlen állam sem tudja kielégítően megoldani, de harcolni lehet ellene. Az állam például, Latinyina szerint, nem szabad, hogy a terrorizmus táptalaja legyen. A szélsőségesek például a korrupció kapcsán azt mondják, hogy csak azért van, mert a hitetlenek uralkodnak. Azok a kaukázusi hivatalnokok pedig, akik közül sokan jó pénzért vették moszkvai állásaikat, fizetnek az ezt jól tudó szélsőségeseknek is, hogy életben maradhassanak.

A Moszkovszkij Komszomolec című lap egy cikkében annak az aggodalomnak adott hangot, hogy talán soha nem derül ki, kik szervezték valójában a hétfői merényleteket, ehelyett ezeket valamely már ismert, esetleg éppen elfogott vagy likvidált szélsőséges "nyakába varrják" majd. Az utóbbi időben ugyanis számos példa volt rá, hogy egy éppen megsemmisített szélsőségesről utóbb kiderült, hogy több nagy port felvert terrorcselekményt is ő szervezett.