Az eredetileg 12 naposra tervezett konferencia a vártnál jóval szerényebb eredménnyel zárult; a 193 delegáció egy új nemzetközi szerződés elfogadása helyett mindössze tudomásul vett egy kevés konkrétumot tartalmazó, két és fél oldalas politikai nyilatkozatot.

Az ENSZ vezető tisztségviselői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a Koppenhágai Egyezmény címet viselő dokumentum alapján tovább folytatódhat a munka, és a következő, 2010-es mexikóvárosi klímakonferencián megalkothatják az éghajlatvédelmi harcot szabályozó, kötelező jogi érvénnyel bíró szerződést.Erre azonban a koppenhágai tapasztalatok alapján nem sok az esély - mondta az InfoRádiónak a Bruxinfó főszerkesztője, Gyévai Zoltán.

A szakértő elmondta: mindössze egy politikai megállapodás született a 13 napon át tartó konferencián, ám az egyezség még ennek is gyenge, hiszen nem csatlakozott ahhoz minden ország. Az eredeti terv egy minden résztvevőre jogilag kötelező érvényű dokumentum megalkotását tűzte ki célul.

Annak kimondása, hogy a felmelegedést 2 Celsius-fokban kell korlátozni, nem újdonság, erről már két évvel ezelőtt Bali szigetén is megállapodtak a világ országai. Szakértők szerint ugyanakkor a felmelegedés 3 fok is lehet a jövőben.

Az országok a hosszas tárgyalás után nem határoztak meg célszámokat, mindössze azt határozták el, hogy a fejlődő országok a felmelegedés megfékezéséhez 2020-ig évente 100 milliárd dollárt ad a fejlett világ, de hogy a hozzájárulásban ki mennyire veszi ki a részét, arról nem született egyezség.

A megegyezés másik eleme, hogy a fejlődő országok 2010 és 2012 között az alkalmazkodáshoz 30 milliárd dollárt kapnak, ehhez pedig leginkább az Európai Unió járul hozzá.

Az Egyesült Államok el akarta érni, hogy a vállalások végrehajtását egy meghatározott szisztéma szerint ellenőrizzék a jövőben, ehhez azonban Kína nem járult hozzá, Amerika viszont ennek teljesüléséhez kötötte a segítségét.