Szó volt az Európai Unióról és arról, hogy Dél-Korea lesz a G20-ak házigazdája jövőre. Természetesen egy ilyen tárgyaláson szóba kerülnek az ázsiai kapcsolatok, ezek szinte kötelező témák. Fontos, hogy informáljuk egymást akár az európai elnökségről, akár pedig Korea ázsiai terveiről.

Az elmúlt hetekben arról szóltak a hírek, hogy a térségben gazdaságilag Dél-Korea lehet az egyik leggyorsabban növekvő ország. Kért trükköket arra vonatkozóan, hogyan csinálják mindezt?

Nem. Viszont az, hogy Dél-Korea a leggyorsabban növekvő állam, környezetvédelmi szempontból érdekes, hiszen a legtöbb szén-dioxidot kibocsátó országok közül - ide tartozik például Kína vagy Brazília - Dél-Korea az egyetlen, amely valóban elhatározta, hogy csökkenteni fogja a kibocsátást. Azt vállalta, hogy 2020-ig 30 százalékkal mérsékli az emissziót, ami példátlan, és az az érzésem, hogy ezt meg is fogják valósítani.

Emellett nagyon komolyan veszik a megújuló energiaforrásokat. Tárgyaltam annak a társaságnak a vezetőjével, amely a legnagyobb energetikai vállalat az országban. A cég most szélerőművekkel kísérletezik, egy szigetet átállít szén-dioxid mentes energiára. De tárgyalni akar Magyarországgal is, saját fejlesztésű technológiáját kínálná.

Gondolkodnak-e a koreai üzletemberek újabb magyarországi befektetéseken vagy az eddigiek bővítésén?

Az a tapasztalat, hogy nagyon meg vannak elégedve, a Hankook nagyon jó beruházásnak tartja a dunaújvárosi gyárát és bővíteni is akarja. Mindenhol azzal találkoztam, hogy ha van fogadókészség és a feltételek is megfelelőek, akkor szívesen jönnek Magyarországra.

Ezek a beruházások milyen időtáron belül valósulhatnak meg?

Már az út alatt elhangoztak konkrét ajánlatok a mezőgazdaságtól kezdve az ipari termelésig, de ne hagyjuk ki a tudományos együttműködést sem. Készülőben van a Magyar Tudományos Akadémia és a koreai akadémia között egy megállapodás az alapkutatások terén. Ennek keretében Magyarországon négymillió dolláros beruházással jönne létre egy közös intézet az alapkutatásokra.